bono

2017. december 28.
2017. november 5.
2016. november 3.
2015. december 6.
2015. szeptember 27.
2015. szeptember 1.
2015. január 2.

Lehet, hogy Bono nem fog többé gitározni

A U2 énekesének van egy jó híre meg egy rossz is, de ugyanúgy szól mindkettő: lehet, hogy soha többé nem fog tudni játszani, annyira csúnyán sérült meg a karja tavaly novemerben, amikor motorjával perecelt. Ezt ő maga írta év végi számvetésében. A banda szerint egyébként "nem ezen múlik a nyugati civilizáció sorsa", mindenesetre a művész úr most  a gyógyulásra koncentrál, ezért a következő turnéig nem fog szerepelni a nyilvánosság előtt. (Leszámítva ezt.) (Independent)

2014. november 20.

Két kedvenc énekesünk egészségi állapotáról számolunk most be

Megfoganhatott az iTunes-használók átka, a repülőgépkatasztrófát éppenhogy megúszó Bono annyira összetörte magát vasárnap biciklivel a Central Parkban, hogy ötórás műtéttel kellett összerakni a karját, ellátták a sérült szemhéját és a lapockáját is. A magyar Bono, Kozsó, akit érdaganattal és értágulattal operáltak, kerekesszékkel térhet vissza a színpadra, hogy a rajongók szeretete gyorsítsa gyógyulását.

 

2014. november 17.

Durva: Bono elesett biciklizés közben

AFP PHOTO / ANDREAS SOLARO

Legutóbb majdnem lezuhant, most meg a Central Parknál borult egyet kerékpárján. A világ legirritálóbb frontembere csak a kezét zúzta össze, de hamarosan újra munkába áll, hogy megmentse a világot. Nemrég derült ki, hogy Bononak komoly szembetegsége van, ezért állandóan napszemüveget kell hordania. Hogy van-e összefüggés látáskorlátozottsága és az esés közt, egyelőre nem tudni. (CBSnews)

2014. október 17.
2014. szeptember 16.
2013. április 11.

Bono korrupcióellenes bevetésen az EU-nál

Mindenkit ismer

Bono szerint valódi áttörést sikerült elérni a korrupció ellenes küzdelemben. A civilben emberi jogi aktivista világsztár lelkesedését az váltotta ki, hogy az EU tegnap új átláthatósági szabályozást fogadott el. Ennek értelmében az olajiparban, a bányászatban és a fakitermelésben érdekelt európai vállalatok kötelesek minden 100.000 eurónál magasabb összegről jelentést tenni, amelyet valamely külföldi kormánynak, vagy kormányzati szervnek fizetnek, még akkor is, ha ezt adó, járulék, vagy más díj formájában teszik. Ráadásul azt is pontosan fel kell tüntetni, hogy a befizetés pontosan melyik projekttel kapcsolatban történt, ezzel is növelve az átláthatóságot.

Számos eset bizonyítja, hogy az európai vállalatok külföldön nem mindig játszanak tiszta kézzel. Elég felidézni a Siemens esetét, ahol a német hatóságok 2006-ban egy olyan nemzetközi korrupciós hálózatot lepleztek le, amely 420 millió eurót utaztatott meg 7 év alatt egy tucat adóparadicsomon keresztül, hogy a pénz végül fejlődő országok állami tisztviselőinek zsebében landoljon. A vizsgálat szerint egyébként a pénzből jutott az athéni olimpia informatikai beruházásait ellenőrző görög tisztviselőkhöz is. Ráadásul mivel az esetet követően nem erősítették meg az ellenőrzést, 2011-ben a Siemens újabb, ezúttal halálbüntetésben végződő korrupciós botrányba keveredett Kínában.

A jogszabály tehát már régóta esedékes volt, de az elfogadásához igazán kedvező feltételeket az adóparadicsomok pénzügyi válságot követő megregulázása teremtette meg. Az európai jogalkotók (és Bono) azt remélik, hogy a jelentéstételi kötelezettség visszaszorítja a korrupciós pénzek áramlását, és ezáltal külföldön is felelősségteljesebb működésre ösztönzi az európai vállalatokat.

Az Egyesült Államok egyébként már tavaly hasonló szabályokat alkotott, ám az több tekintetben enyhébb az európai megoldásnál. Az amerikai szabályozás nem terjed ki például a fakitermelésre. Pedig a környezetvédelemért és az őslakosok jogaiért küzdő civil szervezetek szerint a fejlett országok vállalatai ugyanolyan fenntarthatatlan módon végzik a fakitermelést, mint az erdőirtásban élenjáró brazil, vagy malajziai cégek.

És ha már korrupcióellenes lépésekről írunk, rögtön tegyük hozzá, hogy a takarítást mindenkinek a saját portáján kell kezdenie. E tekintetben példamutató a New York-ban nemrég bevezetett átláthatósági szabály, amelyről a K-Monitor számolt be a napokban. A new york-i szabályok értelmében a város minden jelentősebb közpénzből finanszírozott beruházás esetén kötelezővé teszi az abból részesülő cégek és magánszemélyek adatainak nyilvánosságra hozatalát. A közpénzből részesülő vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk az alvállalkozók listáját is.

Persze mindez csak akkor ér valamit, ha az állampolgárok felkapják a fejüket a korrupciós botrányokra (esetleg már azok gyanújára), és kikövetelik a korrupció visszaszorítását…