Irán az első naptól kezdve támadja az amerikai támaszpontoknak otthont adó arab országokat. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei többet tennének. Irán proxy milíciái is aktivizálták magukat. Kiszélesedhet a konfliktus?

Ugyan még nem született döntés, a Reuters szerint a cél az lehetne, hogy az akcióval teret nyissanak az iszlám rezsimmel szemben álló irániak felkelésének.

Ötödik napjába lépett a háború a Közel-Keleten. Kövesse velünk az eseményeket percről-percre.

A Mol-vezetők részvényei, az országjáró verseny állása, a fényes nappal indított támadás és az ipar pocsék teljesítménye a 444 napindító hírlevelében.

Miért fényes nappal indult az Irán elleni támadás? Meddig tudnak támadni az amerikaiak? És meddig képesek védekezni? Miért jutalomjáték az oroszoknak a Barátság-kőolajvezeték miatti magyar-ukrán vita? Propaganda helyett már pszichológiai hadviselésbe kezdett a Fidesz a fejbe lövős AI-videóval? Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel beszélgettünk.

Rezsimváltás és nem rezsimváltás, a már tavaly megsemmisített nukleáris program megsemmisítése, kinézett vezetők Irán élére, akiket véletlenül már meg is öltek: miközben regionális háborúvá nő ki az Irán elleni támadás, Trump még mindig nem volt képes megmondani, pontosan miért is indított háborút Irán ellen

Az Egyesült Államok és Izrael szombaton megtámadta Iránt, Ali Hámenei ajatollah azonnal meghalt, Donald Trump rezsimváltást akar. Irán válaszul több ország ellen is támadásokat indított, amerikai bázisokat is célozva. Ez a negyedik nap.

Amerika és Izrael a háború első napjaiban olyan haditechnikai fölényben van Iránnal szemben, amilyet még nem nagyon láttunk. Egy elhúzódó háború azonban kiegyenlítheti a feltételeket, mert még a világ legerősebb hadserege sem tüzelhet megállás nélkül, és az irániak is megtanulhatnak gyengébb pozícióból hatékonyan harcolni.

„Az amerikaiak vadászgépeik nagy részét Ciprusra telepítették át. Támadásokat indítunk Ciprus ellen mindaddig, amíg az amerikaiak onnan is távozni nem kényszerülnek” – nyilatkozta egy iráni tábornok.

Újabb több száz járatot töröltek hétfőn, meghosszabbítva a globális légi közlekedésben kialakult káoszt, amelyben már több százezer utas rekedt külföldön.

Emberek tömegei kezdtek el menekülni észak felé autóval és gyalog. A libanoni miniszterelnök elítélte, hogy a Hezbollah az állammal való egyeztetés nélkül bombázta Izraelt.

Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.

Ez háború egész másnak ígérkezik, mint a tavaly júniusi 12 napos. Trumpnak felróják, hogy javában tárgyalt az irániakkal, amikor támadást indított, és keveseket győzött meg arról is, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az USA-ra. A nyilvánvaló cél az iráni rezsim megbuktatása, de egyelőre nem látni, csak légicsapásokkal ezt hogyan lehet elérni.

Irán 86 éves vezetőjét a teheráni rezidenciájában érte az amerikai-izraeli támadás, nem élte túl a légicsapást. Az iráni Forradalmi Gárda „súlyos, határozott és elrettentő büntetést" ígért, Donald Trump az iráni biztonsági erők átállására buzdít.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy súlyos háború előtt állunk.