Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.

A háború negyedik napján, június 16-án az izraeli légierő az iráni nemzetbiztonsági tanács épületét rakétázta, amiben ott volt az iráni államfő is. Meg is sebesült.

Eközben az izraeli védelmi miniszter felvázolta egy „humanitárius város” tervét, ami jogi szakértők szerint az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába esik.

Majid Takht-Ravanchi szerint még a szankciók eltörlése vagy az országba történő befektetések érdekében sem gondolnák újra a nukleáris programjukat.

Fekete ruhák, Amerika- és Izrael-ellenes jelszavak: Teheránban az ország megölt vezetőiért megy ma a menet.

És a cionistákat is. Az ajatollah tweetek sorozatával és videónyilatkozattal is üzent.

Korábban a Pentagonból kiszivárgott jelentés szerint csak hónapokkal.

A miniszterelnök szerint mégis teljesíthető az 5 százalékos védelmi ráfordítás, amit korábban még tüdőlövésnek gondolt.

A parlament szavazott, már csak a nemzetbiztonsági tanácsnak kell jóváhagynia a döntést.

Az iráni vezetés hajlandó megoldani a nézeteltérést Amerikával, miután az lebombázta a nukleáris létesítményeiket.

Trump onnan kapott dicséretet, ahonnan egyáltalán nem szokott, miközben a bírálat is szokatlan irányból érkezett. Az biztos, hogy a kampányban egyáltalán nem ezt ígérte – a bázis viszont egyelőre kitart mellette.

A Fehér Ház elismerte a jelentés létezését, de azt közölte, hogy nem értenek egyet vele.

A légitársaság a hétfői járattörlés kivitelezése miatt akár 650 millió forintos bírságot is kaphat.

Trump nagyon elégedetlen Izraellel és Iránnal is. Előbbit hosszan kérlelte, hogy maradjon nyugodt és ne támadja meg Iránt egyetlen rakéta miatt, ami be sem csapódott, és lehet véletlenül indították el.

Az új helyszín ugyanis jobban védhető.