A Tisza Párt elnökét a müncheni biztonságpolitikai konferencián kérdeztük arról, hogy kikkel találkozott és milyen várakozásokat tapasztalt az áprilisi választásokkal kapcsolatban. Azt mondta, hogy nem igényli külföldi vezetők támogatását.

Tisza István 1918. őszi meggyilkolása óta hideg polgárháborúban él Magyarország, mondta Hatos Pál történész, aki könyvet írt a témáról. Centrális erőtér már száz évvel ezelőtt is volt, Orbán Viktor mégsem onnan vehette az ellenzéket ellehetetlenítő politikáját; van valamilyen strukturális minta a történelmünkben, amelyben különböző előfeltételek hasonló válaszokat hívnak elő.

A kádárista közhelyek, kitalációk, ferdítések a mai napig elevenen élnek. Ilyen volt az is, hogyha a szovjet csapatok nem avatkoznak be, és nem verik le a győri ellenkormányt, akkor Magyarország is éppen olyan kettéosztott lett volna, mint Korea. Szakolczai Attila történésszel beszélgettünk.

Szerinte ahogyan Kádár, Magyar is áruló, de nem szabad elfelejteni, hogy egykor Kádár is népszerű volt, sőt, egyesek számára még ma is az.

Hogy ki, mikor és miért, azt egyelőre nem tudni. De nem ez az első rejtélyes eset ennél a sírnál.

A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy október 23-án ők is tartanak rendezvényt, mégpedig „a valaha volt legnagyobbat”.

A párt döntött 1950-ben Budapest megnagyobbításáról, de pár év múlva máris visszacsinálták volna. Miért kisgömböcölte be a főváros az agglomerációját, hol lettek volna „antiszociális telepek”, mi lett a „15 perces város” 80 évre elfelejtett koncepciójával?

Munkásőrök, úttörők, kispajtások: ma lenne a 80. április 4., ha még ünnepelnénk. A felszabadulás állami kultusza a Fortepan képein.