A kémkedéssel is gyanúsított Harold T. Martinnak egyszerűen nem is szabadott volna hozzáférést biztosítani azokhoz a titkokhoz, amiket aztán kilószámra vitt haza - köztük fedett ügynökök neveit és kémszoftverek leírásait is.
A korábban kitudódottnál szélesebb körben és aktívabban kémkedett szövetségesei után a német hírszerzés, írja a Spiegel meg nem nevezett forrásaira hivatkozva.
Az amerikaiakat nem is az zavarja igazán, hogy Izrael kémkedett utánuk, hanem hogy a megszerzett információkkal amerikai törvényhozókat próbált befolyásolni, hogy megakadályozzák az amerikai-iráni atomalkut.
Emlékeznek még, mennyire fel voltak háborodva a németek, hogy az amerikaiak lehallgatták a kormányukat? Nos, ők is lehallgatták az amerikaiakat.
Megpróbálhatja befolyásolni az EU álláspontját és megszerezhet kisebb titkokat. Vagy kiépíthet kémhálózatot, mondjuk csinos gyakornokokból, akiket be is mutat a titkok tudóinak.
Hamisított dokumentumokkal próbáltak északi kémnek beállítani egy politikust. Állítólag nem szoktak ilyet.
Amiért azt írták, hogy azért mentették fel Horváthot és két másik tisztet a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, mert egy titkos akcióban lehallgatták Hende Csabát is.
A legintenzívebb amerikai információgyűjtés Szaúdi-Arábia, Jemen, Afganisztán, Irak, Egyiptom, Kína, Szíria, Pakisztán, Törökország és Németország területén zajlott a „korlátlan megfigyelő” nevű rendszerrel. De hogy kerül egy sorba Németország és Kína, vagy éppen Afganisztán?