Marina Abramović bécsi életmű-kiállításán jártunk, ami egyszerre kínál extatikus, kényelmetlen és felejthetetlen élményt, miközben megmutatja, miért vált az alkotó a kortárs művészet ikonikus alakjává.

A színházi előadások első kézzelfogható produktuma a díszletmodell, mely ritkán marad fenn. Bagossy Levente díszlettervező azonban megőrzi ezeket a kis ékszerdobozokat: művészi miniatúráit augusztus 25. és szeptember 11. között a Városmajori Szabadtéri Színpad SZALONKA termében láthatjuk.

Mit csinál a józan sváb, ha a szovjetek deportálják a lányát, a magyarok meg kitelepítik a többi családtagot? Hogyan és miért találtak ki a nácik egy sosem létezett népviseletet? Szuperjó ruhakiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban, nemcsak ruhakedvelő sváboknak.

Az óvszer birkavakbélből készült.

A lopást véletlenül vették észre, amikor egy takarító leverte a falról a képet, eltört a kerete, és kiderült, hogy az eredeti festményt egy replikával helyettesítették.

Az Állatkert telibe találta a korszellemet. A Mélyállam által titokban újraélesztett dínók támadták meg Elon Musk Mars-bázisát, aminek a Market Zrt. volt a fővállalkozója. Ezt a látványosságot tényleg nem érdemes kihagyni.

A Budapesten született, de több mint 60 éve New Yorkban élő, 93 évesen még ma is alkotó Agnes Denes már akkor a természet és ember kapcsolatáról gondolkodott művészetében, amikor ez még közel sem volt ennyire felkapott téma. Júniusig elejéig látható az ökológiai szemléletű művészet úttörőjének életművét bemutató kiállítás a Szépművészetiben.

Az Adaptér interaktív kiállítása február elejéig látogatható.

Öt éve egy frankfurti Van Gogh-kiállításon a legtöbb figyelem egy üres képkeretnek jutott. A festményt, amit 1911-ben kiállítottak benne, előbb elkobozták a nácik, majd „megkérdőjelezhető körülmények között” cserélt gazdát két bankár között. Aztán felbukkant a történetben egy zűrös japán üzletember, egy még zűrösebb osztrák, adótartozás, százmillió dolláros adósságok, hamvasztással fenyegetés és egy hallgatag olasz család is.

A bandatagok egy aranyból, elefántcsontból és különböző drágakövekből készült műtárgyra fenték a fogaikat.

„Egy schwábista volt az, a ruhájából ítélve a Dózsa György út szemközti oldalán álló irodaházból. A nyakába akasztott abrakos tarisznyából 1x1x7 centiméteresre vágott répa-, karalábé- és zellerszárhasábok kandikáltak ki.” A Néprajzi Múzeum éhezésről szóló kiállítására indultunk, de a végére 3 tárlatot néztünk meg, és valaki éhen is halt.

Villámkönyökössel indított négy hónap kihagyás után, de vannak, akik nála is gyorsabbak.

Tarts velünk oda, ahová úgy járnak az influenszerek, mint egér a sajtra.

Eljött a pillanat, amire vártunk, Orbán lépett a mikrofonhoz. Ami azután elhangzott, arra azóta sem találok magyarázatot. A Néprajzi új állandó kiállítása viszont olyan jó, hogy minél előrébb haladsz, annál erősebb az érzés, hogy nem is 2024 Magyarországán vagy, hanem valami sokkal nyugodtabb, lazább, okosabb, kedvesebb, szabadabb országban.

Azért, mert az egy „sok időt és erőfeszítést” igénylő műalkotás volt.