A külügyminisztérium nem adhatott választ a kérdésre.
Lefordíttatták a KEHI jelentést, és kis levél kíséretében küldték el a Magyarországon működő nemzetközi szervezetek és nagykövetségek vezetőinek.
A General Motors, a General Electrics és a Coca Cola vezetőivel találkozott a külügyminiszter Washingtonban. Reméljük nem kaptak a szívükhöz az üzletemberek, amikor Szíjjártó biztosította őket arról, hogy a magyar kormány <em>miként a múltban, a jövőben is</em> számos olyan intézkedést meghoz, amely javítja a magyarországi működési körülményeket.
Marie Harf, az USA külügyminisztériumának helyettes szóvivője sajtótájékoztatót tart amerikai újságíróknak. És akkor szóba kerül Magyarország. A többi történelem.
A külügyminiszter felnőtt a feladathoz: a ghánai külügyminiszter-helyettessel gazdasági és kibervédelmi megállapodást kötött.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerepelne ezen együtt orosz és amerikai fajvédőkkel.
Magyar és norvég külügyi források is arról beszélnek, hogy október végén hazajöhet a nagykövet.
Legalábbis Orbán Viktor őt javasolja.
Navracsics Tibor csak néhány hónapra lett külügyminiszter, mégis teljesen átalakította minisztériumot. A dolgozók 40 százalékát kirúgják, bevezetik a 10 órás munkanapot és 300 új embert vettek fel. Projektszemlélet van: azzal kell foglalkozni, ami pénzt hoz. Politizálás helyett külkereskedelmet várnak el.
42,5 miliót kapott a külügy a „Nemzetközi megjelenés az I. világháború centenáriuma alkalmából” című projektre. A világháborús megemlékezés egymilliárdos keretének egyharmadát költötték el eddig.