Navracsics

2015. január 10.

Már öt jelöltet nyilvántartásba vettek a veszprémi időközi választásra

A helyi választási bizottság szerint összegyűjtötte a kellő számú ajánlást Gerstmár Ferenc, az LMP, Kásler Árpád, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt és Némedi Lajos, a Fidesz-KDNP jelöltje, és a függetlenként induló Bősze Ferenc és Kész Zoltán. Szombat délig 23 jelölt vett fel aláírásgyűjtő íveket, az induláshoz 500 szignót kell leadni január 19-ig. Veszprém megye 1-es körzetében Navracsi Tibor uniós biztossá nevezése miatt kell időközi választást kiírni. A voksoláson a Fidesz parlamenti kétharmada múlik. (MTI)

2015. január 5.

Mától gyűjtik az ajánlásokat Veszprémben

Nagy az érdeklődés Navracsics Tibor megüresedett országgyűlési képviselői posztjára, nem kevesebb mint tizenhat párt és szervezet kezd jelöltállításba. Ők azok: a Szociáldemokraták, a Magyar Munkáspárt, az MSZP, az Elégedetlenek Pártja, a Jobbik, a Zöldek Pártja, az LMP, az Összefogás Párt, a Fidesz, a KDNP, a Magyarországi Cigányok Fóruma, a Jesz, az Aquila Párt, a Lokálpatrióta Párt, a Liberálisok és A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt. Egyelőre úgy tűnik, hogy Simicska nem indul. A választás február huszonkettedikén lesz. (Népszava)

 

2014. október 21.

Holnap lesz EU-biztos Navracsics Tibor

Lezártnak nyilvánították a meghallgatási procedúráját a Juncker vezette Európai Bizottságnak. Navracsicsot a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és uniós polgársági felelősségi területre jelölték, de a meghallgatáson a portfólióról való alkalmasságot illetően 14-en Navracsics ellen szavaztak, 12-en mellette, és 1 képviselő tartózkodott. Hogy hogyan módosítják a területét, holnap derül ki. (MTI)

2014. augusztus 19.
2014. augusztus 13.
2014. június 2.
2014. február 13.
2014. január 11.
2013. november 29.

Végre! Nekimegy a Fidesz az ügynökügynek

Navracsics Tibor bejelentette, hogy létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami a kommunista diktatúra működését kutatná. Lázár János pont egy évvel ezelőttre igérte a bizottság beindítását. Az önálló szervezet öttagú lesz, az elnököt és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot az MTA elnök és az igazságügy-miniszter ad. A törvényjavaslat megengedné, hogy az egykor megfigyeltek nyilvánosságra hozzák a róluk jelentő ügynök nevét. Túlzottan optimista hírünket olvasták.  (MTI)

2013. október 9.
2013. június 18.
2012. április 24.

Strasbourgnak is beintene a kétharmad

A kétharmad nem tiszteli a független bíróságokat. Ha a rendes bíróság döntései nem tetszenek neki, semmisségi törvényt alkot. Ha az Alkotmánybíróság zavarja politikai érdekeit, egész fegyvertárat képes bevetni akarata érvényesítése érdekében: korlátozza a testület hatáskörét, ha némaságra akarja kárhoztatni; nem veszi figyelembe a döntését, mikor alkotmányellenesen, indokolás nélküli kirúgással hajt végre politikai tisztogatást a közszférában; s ha épp úgy tartja úri kedve, az alkotmányellenesnek minősített szabályokat otromba módon beleírja az alaptörvénybe.

Most pedig Navracsics Tibor, a kormány második embere s egyben az igazságügyért felelős miniszter, olyan határozati javaslat elfogadását javasolja a Parlamentnek, amely kimondja, hogy hazánk nem hajlandó végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogerős ítéletét. A javaslat benyújtásával a független bíróságok semmibevételének egy újabb állomásához ért el a szinte korlátlan hatalom birtoklásától megmámorosodott Fidesz. A nemzetközi bíróság hatáskörét a magyar Országgyűlés nem korlátozhatja, bíráit nem tudja nyugdíjazni, döntéseit nem tudja semmissé nyilvánítani. Mi marad hát? Nem hajtjuk végre a döntést, ilyen egyszerű. S miért nem hajtjuk végre? A határozati javaslat arra hivatkozik, hogy a strasbourgi döntés ellentétes a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatával. Ez az érv eleve hibás, hiszen a strasbourgi gyakorlat az Alkotmánybíróságot is köti.

Ahogy azt az AB a 1718/D/2010. számú határozatában kimondta:

Egyes alapjogok esetében az Alkotmány ugyanúgy fogalmazza meg az alapjog lényegi tartalmát, mint valamely nemzetközi szerződés (például a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye). Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság által nyújtott alapjogvédelem szintje semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint a nemzetközi [...] jogvédelem szintje. [...] az Alkotmánybíróságnak akkor is követnie kell a strasbourgi joggyakorlatot, az abban meghatározott alapjogvédelmi szintet, ha saját megelőző, „precedens-határozataiból” ez kényszerűen nem következne.”

De a határozati javaslat indoklása – az AB idézett megállapításától függetlenül is – álszent hazugság. Hiszen nem érdekelte a kétharmadot, amikor az AB kimondta, hogy alkotmányellenes az egy nap alatti törvényalkotás, az indokolás nélküli kirúgás, a visszamenőleges hatályú jogalkotás, vagy hogy az ügyész kiválaszthatja az eljáró bíróságot. Az Alkotmánybíróság döntése csak akkor fontos a hatalom számára, ha az érdekei ezt kívánják. Ha viszont nem így van, semmilyen intézményes korlátra nincs tekintettel, sem a bíróságra, sem az Alkotmánybíróságra, és most már az Emberi Jogok Európai Bíróságára sem.

A határozati javaslat tárgyául szolgáló strasbourgi döntés kimondja, hogy pusztán a vörös csillag viseléséért senkit nem lehet elítélni, mert a jelkép többjelentésű: nemcsak a kommunista rendszer bűneinek propagálását vagy az ideológiájával való azonosulást fejezi ki, hanem szimbolizálja például a nemzetközi munkásmozgalmat is, amely egy igazságosabb társadalomért küzd, és ebben a jelentésében semmi nem indokolja használatának tilalmát. Márpedig a szimbólum magyar büntetőjogi üldözése általános, és ez önmagában egyezménysértő. Az álláspont persze vitatható, mondván, ha a horogkereszt (amelynek szintén van a náci terrorra nem utaló jelentése) viselése általánosan tiltható, akkor a vörös csillagé vajon miért nem? Hiszen mindkettő bűnös, totalitárius rezsim jelképe volt. A magyarázathoz szerteágazó történelmi, politikai, jogi okfejtésre lenne szükség, aminek a kimenetele nem biztos, hogy egyezik a strasbourgi döntéssel. Azonban bármi is lenne a vita végeredménye, azt nem kérdőjelezheti meg, hogy egy jogállamban a tartalmilag vitatható jogerős bírósági döntéseket is végre kell hajtani.

Egyébként pedig ha valaki annyira nagyon antikommunista, akkor nem a strasbourgi bírákat nevezi idiótának a neki nem tetsző döntés kapcsán, mint tette azt Kövér László házelnök ugyanezen ügy kapcsán tavaly novemberben, hanem a kommunista rendszer titkosszolgálati ügynökeinek adatait hozza nyilvánosságra, különösen, ha megvan hozzá a korlátlan hatalma. Amíg ez nem történik meg, addig a Pozsgay Imrével együtt alkotmányozó antikommunista kormányzati hevület csak hazug színjáték marad.

Szerző: Pokerface