petíció

2020. július 13.
2020. március 29.
2020. március 24.
2020. január 23.
2020. január 22.
2019. szeptember 3.
2019. június 5.
2019. május 8.
2019. április 2.
2018. december 18.
2018. december 5.

Elvégeztük a munkát a kormány helyett, íme a tavalyi kórházi fertőzéses jelentés legfontosabb adatai

Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Idén ezt ugyan rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül megismerhettünk néhány adatot. A jelentés idén sem lett érthetőbb, ezért mi végeztük el az állam helyett a munkát, és közérthetően kiemeljük nektek az idei jelentés legfontosabb statisztikai adatait!

2018. október 23.
2018. október 22.
2018. október 21.
2018. október 18.

Ápolók takargatják az egymás előtt vetkőző férfiakat és nőket

Éppen egy műtétre vársz a kórházban. Ez már önmagában egy olyan helyzet, amikor teljesen kiszolgáltatottnak érzed magad, egészséged az orvosok és a kórházi személyzet kezében van. Bármi, ami ilyenkor még kiszolgáltatottabbá tehet, akár a legkisebb kényelmetlenség is, elviselhetetlenül gyötrelmes lehet. Ha egy dolog van, amit végképp szeretnél elkerülni, az az, hogy idegenek lássanak meztelenül.

2018. október 4.

Négy jel, hogy egyre nagyobb a baj az egészségügyben

Bármit is állít a kormány vagy harsog a propaganda, lassan tényleg mindenkinek van saját tapasztalata arról, hogy egyre katasztrofálisabb a magyar egészségügy helyzete. Akik megtehetik, menekülnek az állami egészségügyből. Ők súlyos tízezreket áldoznak a gyógyulásukra, miközben persze ugyanúgy fizetik a TB-jüket is. Akiknek pedig erre nem futja, imádkoznak, hogy még azelőtt sorra kerüljenek a várólistáról, mielőtt meghalnak.

2018. június 23.
2017. november 23.
2017. október 6.
2017. április 23.
2017. április 13.
2016. október 30.
2016. szeptember 30.
2016. augusztus 12.
2016. július 20.
2016. június 26.
2016. június 25.
2016. március 26.

Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt? – 2. rész

 A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide. 

2016. március 25.

Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt?

A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.

2016. március 18.
2016. március 12.

Az autista gyereket nevelő szülők és az oktatásügy

 A közelmúltban elindult tiltakozások az oktatásügy jelentős részét érintették, és a vitákban, követelésekben több érintett csoport is hangot adott véleményének: megszólaltak pedagógusok, szakszervezetek, iskolai közösségek, diákok és szülők, szimpatizáló állampolgárok is. A tiltakozáshoz februárban egy több száz, autista vagy más fogyatékos gyereket nevelő szülő is csatlakozott. Petícióban tettek közzé követeléseket, amelyek javarészt a családok életét, illetve a gyerekek oktatáshoz való jogát érintik.

2016. február 13.
2016. január 26.
2016. január 20.
2016. január 6.
2015. szeptember 9.
2015. augusztus 22.
2015. július 26.
2014. november 23.
2014. augusztus 17.
2014. május 21.
2014. április 3.
2014. április 1.

Meredező mellbimbókat tessék!

Nehéz elképzelni, hogy a nők valójában nem a mellükről, a testükről szólnak? Hogy egy nőnek esetleg megalázó, ha szexuális tárgyként vagy sztereotip helyzetekben ábrázolják? Spongya rá. Így szokás, és így is megértjük, hogy nekünk szól a reklám… A nőnek amúgy is a konyhában, a fürdőszobában vagy az ágyban a helye. Néha azért elengedik bevásárolni is.

2012. július 24.

Mission impossible

Hírek szerint a kormány (az igazságügyi tárca) már dolgozik azon, hogy alkotmányosan „megszabadulhasson” a 62. életévüket betöltő bíráktól azt követően is, hogy egy hete a szabályozást mind formai, mind tartalmi okokból alkotmányellenesnek mondta ki az Alkotmánybíróság. A kormány lehetetlen küldetésre vállalkozik, ugyanis egy könnyen elintézhető mellett két, alkotmányosan megoldhatatlan problémát is kezelnie kellene.

1. Formai ok: Az AB szerint formailag alkotmánysértő, hogy nem sarkalatos törvény szabályozta a nyugdíjkorhatárt. Ezt nem lesz nehéz korrigálni, a kétharmadnak kétharmados szabályt alkotni nem jelent nehézséget.

2. Diszkriminatív szabályozás: a szabályozás diszkriminatív voltát - ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen - a kormány a hírek szerint úgy kívánja megszüntetni, hogy más területeken dolgozóknak sem engedi meg a munkavégzést. Ez eleve zsákutca, hiszen már most tudjuk, hogy az egyetemi oktatókra vagy az orvosokra a korlát nem vonatkozna, sőt a kétharmad által létrehozott szabályozás a nyugdíjkorhatár és a munkavégzés kapcsán a jogászi szakmákon belül is kusza rendelkezéseket tartalmaz. Ráadásul a jogszabályok még a bírói karon belül sem egységesek, például a Kúria elnöke 70 éves koráig töltheti be pozícióját.


 3. Bírói függetlenség sérelme: a diszkrimináció az Európai Unió által folytatott kötelezettségszegési eljárásban fontos, azonban a lényeg nem ez, hanem a bírói függetlenség sérelme. Lehetne akár az összes foglalkozási ágban 62 év a kötelező nyugdíjkorhatár úgy, hogy ezzel munkavégzési tilalom jár együtt, jogállamban a kinevezett bírákat a kinevezésük lejártáig akkor sem lenne szabad elmozdítani. Ilyen rövid időn belül biztosan nem. Talán az egyetlen elképzelhető módszer a 70. életév előtti elbocsátásra az lehet, ha 3-5 évvel később léptetik életbe a szabályt. Ez egyrészt biztosít valamennyi időt az érintett bíráknak arra, hogy a hatalmas jövedelemkiesésre felkészüljenek, de ami ennél fontosabb: a végrehajtó hatalom nem a fölötte is ítélkezni jogosult bíráktól szabadulna meg, hanem azoktól, akik valamely következő kormány számára hozhatnak kínos döntéseket.

A kormány azonban nem ezen az úton halad, hiszen a miniszterelnök szerint a rendszer marad. Alkotmányosan ezt éppen olyan lehetetlen kivitelezni, mintha azt kellene igazolni, hogy egy államosítás nem sérti a magántulajdon szentségét. Mondhatni, lehetetlen küldetés. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt több mint száz felmentett bíró ügye a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán továbbra is jó eséllyel nyerni fog.

S mivel a bírói függetlenség nem a bírók és az igazságügy belső ügye, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös petíciót tettek közzé a http://www.peticiok.com/a_biroi_fuggetlensegert oldalon. A szervezetek kérik, hogy aki elfogadhatatlannak tartja a bírói függetlenség megsértését, a petíció aláírásával követelje az alkotmányellenesen eltávolított bírák visszahelyezését és a bírói függetlenség szervezeti garanciáinak helyreállítását.

Szerző: Pokerface