Egyelőre hiábavalónak tűnnek a kormányzati árszabályozó lépések, a tojás 26 százalékkal drágult, a liszt ára is közel ennyivel nőtt.
Súlyos elemzői vélemények a májusi kiskereskedelmi statisztikáról.
Az áprilisihoz képest akkora zuhanást látunk, aminél rosszabb csak egyszer volt, mióta ilyen adat szerepel a KSH gyorsjelentésében. A kereskedelmi szövetség szerint „kimúlt az árrésstop hatása”.
A mostaninál csupán két hónapban, idén februárban és márciusban volt mélyebben a magyar ipar.
2022 első negyedévében csak 407 milliárdos hiány jött össze, igaz, annak az időszaknak a kétharmadát még nem terhelte az orosz-ukrán háború.
Az óriási inflációval együtt is jelentős az államadósság növekedése 2020 óta. Tavaly már GDP-arányosan is nőtt, pedig Varga Mihály pénzügyminiszterként még bedobott egy 1000 milliárdos trükköt. Az igazi probléma az adósság költsége.
Olyanra pedig a koronavírus-járvány kitörésekor volt példa, hogy az év ezen időszakában ne növekedjen a foglalkoztatottak száma.
Az egy évvel korábbinál 10 százalékkal kevesebb gyerek született, öt hónap alatt 26 ezerrel csökkent a népesség.
A KSH „a termék kis súlya miatt” nem említette az inflációs gyorsjelentésben, de a burgonya ára kilőtt májusban. Ennek szezonális okai vannak, „kis súly” viszont igen fura kategóriába helyezi a krumplit.
A legjobban fizető ágazatban már bruttó 1,3 millió az átlagos bér.
Egyelőre megállíthatatlanul zuhan az akkugyárak termelése.
Azért érdemes az óvatosság, hiszen a tavaly április is remekül sikerült, aztán jött a gödör.
A májusi éves infláció 4,4 százalék volt, az élelmiszerek éves alapon 5,9, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal drágultak. A gázár 11 százalékkal nőtt.
Rég látott jó hónapjuk volt a kereskedőknek.
Hiába hozta az elmúlt fél év legjobb eredményét a magyar ipar, még így is elmarad a 2021-es szinttől.