Színrémek vak álma - mondaná Tóth Árpád. Aztán leülne sírni.
Mindenki akar egyet a kék-fekete vagy fehér-arany színű dresszből. Érthetetlen.
Az Iliászban zöld az ég, az Odüsszeiában vörös a tenger. Ekkora költő volt ez a Homérosz? Az volt, persze, de az égről meg a tengerről azért írt ilyeneket, mert nem is ismerte a kék színt.
Ha kicseréljük a színét, jól ismert logók válnak szinte felismerhetetlenné. Vagy legalábbis elég furcsává. Hogy nézne ki például a 444 indexesen?