Az előző elnök, Bassár el-Aszad apja maga is keménykezű zsarnok volt.
A súlyos presztízsveszteséget elszenvedő Oroszország külügyi szóvivője szerint azon kell dolgozni, hogy „a drámából ne legyen teljes tragédia”.
Az izraeli vezetés beismerte, hogy kicsit túlhaladtak az ütközőzónán is, ami se a törököknek, se a szaúdiaknak nem tetszik.
Elsődleges feladata a közszolgáltatások újraindítása lesz.
Néhány nap alatt összedőlt a Szíriát 54 éve terrorizáló, végig Moszkva-barát Aszad-rezsim. A legyőzhetetlen Oroszország mítosza Szíriában csorbát szenvedett, ami a szövetségeseiket elgondolkodtathatja, ellenségeiket pedig felbátoríthatja. Kulcskérdés, hogy mi lesz a két szíriai orosz katonai bázissal.
Felfüggesztették a menekültkérelmek elbírálását, Ausztria pedig visszatelepítési és kitoloncolási programot készít.
Erről nem sok részletet mondott a külügyminiszter, helyette a sajtó felelősségére figyelmeztetett.
Izrael szerint azért, mert meg akarják akadályozni, hogy szélsőségesek kezébe kerüljenek a fegyverek.
Kikényszerített vallomások után, 1-2 perces per után küldték a foglyokat a Saydnaya börtönbe, ahol a legkegyetlenebb módon kínozták a rabokat. A lázadók vasárnap hatoltak be az épületbe és engedték szabadon a foglyokat.
Ami amúgy Szíria egyik történelmi zászlaja.
„Ilyen döntéseket természetesen nem lehet meghozni az államfő részvétele nélkül. Ez az ő döntése volt” – mondta a szóvivő.
A szabadúszó Austin Tice 2012-ben került fogságba, amikor a polgárháborúról tudósított.
De tíz évvel később a szíriai elnök is Oroszországba menekült az ellene fellázadó nép elől.
Az IDF szerint fegyverraktárakat, fegyvergyárakat és föld-föld rakétákat vettek célba, hogy azok ne kerüljenek a lázadó erők birtokába.
A magyar külügyminiszter annyit írt, Magyarország a közel-keleti térség stabilitásában érdekelt.