• Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusára ráment a kormányhű sajtó nagy része.
• A Fidesz környékén most két párhuzamos médiakör kiépítésével próbálkoznak.
• Habony Árpád főtanácsadó és üzlettársa, Győri Tibor egy hírportál felállításán dolgozik, de a projekt nehezen alakul.
• Mindeközben Andy Vajna a TV2-re pályázik.

Alaposan átrajzolta a magyar médiatérképet Orbán Viktor és Simicska Lajos háborúja. Az egykori pártpénztárnok médiabirodalma hosszú évekig a Fidesz fő kommunikációs csatornájaként működött: a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió ellenzékben is komoly szolgálatott tett a pártnak. Simicska és Orbán konfliktusának több párhuzamosa oka lehetett, de az utolsó csepp a pohárban alighanem épp a Simicska médiacégeit sújtó egykulcsos reklámadó bevezetése volt.

A „fekete pénteken” – fideszes körökben így emlegetik február 6. délutánját – szinte néhány óra alatt romlott meg a viszony a párt és korábbi médiája között, a Simicska-birodalom vezetői pedig hirtelen döntéshelyzetbe kerültek: azonnal távoztak a leghűségesebbnek tartott Simicska-médiamenedzserek, a Nemzetet és Hír TV-t egyszerre vezető Liszkay Gábor, helyettese Csermely Péter és Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője is.
Azóta több Fidesz-közeli értelmiségi és elemző utasításba kapta, hogy messziről kerülje el a Hír TV stúdióját, ahol kormánytag is szinte alig fordul meg. A Fidesz-frakció is azt ajánlotta tagjainak, hogy kerüljék a Nemzet-csoportot. Korábban Kontrát Károly belügyi államtitkár, majd Balog Zoltán humánminiszter is visszautasította, hogy a Nemzetnek nyilatkozzon. Távozott a csatorna népszerű műsorvezetője, Szabó Anett, a Hír TV oknyomozó stábja pedig lelkiismereti okokra hivatkozva hagyta el a céget.

Nem jó, ha egy kézben van

A várakozások ellenére a Nemzet-csoport mégsem hullott atomjaira. Simicska gyorsan új, lojális embeket nevezett ki: a Lánchíd Rádió főszerkesztője egy régi bizalmasa, a Kaya Ibrahim-ügy óta nevezetes Schlecht Csaba lett, a Hír TV elnöki székét pedig közeli üzlettársa, a Metropol hetilapot is vezető Fonyó Károly kapta meg. Az MKB Veszprém elnökeként is tevékeny Fonyó és Simicska között megmaradt a baráti viszony és azóta is gyakran tűnnek fel együtt a veszprémi aréna VIP-páholyában. Kitartott Simicska mellett másik fontos partnere, a szolnoki Közgép-elnök Nyerges Zsolt is, aki megőrizte a Heti Választ és az egyetlen országos kereskedelmi rádiót, a Class FM-et. Neki régóta voltak összezördülései Orbán szűk környezetével: legutóbb Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel kapott össze, miután a Pancho Arénát építő Mészáros&Mészáros Kft. nem fizette ki kért időre a Közgép számláit. A viharos viszonyok közepette Simicska tehát egyben tudta tartani médiacégcsoportját,

a Fidesz viszont egyik pillanatról a másikra pártmédia nélkül maradt.

Orbán körei hónapokig azzal magyarázták a kormány népszerűségének zuhanását, hogy nem akadt fórum, ahol a Fidesz érthetően el tudta volna magyarázni a dolgok állását. Széles Gábor cégei ugyan kitartanak az orbáni vonal mellett, de elérésük marginális: a Magyar Hírlap jobb napjain is legfeljebb 7000 példányban fogy, az Echo TV nézettsége pedig alig mérhető. A kitartóan fideszes közmédia is egyre kevesebb emberhez jut el: az M1 fél nyolcas Híradójának nézettsége például három hónap alatt harmadára esett és alig 110 ezer ember nézi naponta. A Habony Árpád által vezényelt bevándorlás-ellenes kampány jól fut a plakátokon és az interneten, de erre hosszútávon nem lehet építeni.

Orbánéknak szükségük van olyan médiára, amelyik torzítás és kritika nélkül közvetíteni tudja politikai üzeneteiket. Másrészt fontos nekik, hogy olyan magas nézettségű csatornák is hozzájuk kerüljenek, amelyek képesek felszívni az állami hirdetések nagy részét. A kormány épp azért hívta életre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKH), hogy egy helyre terelje a nagy állami vállalatok hirdetési pénzeit, mert nagyon nem mindegy, mely cégek futnak be az hivatal által nemrég kiírt 25 milliárdos megatenderen. Kell tehát egy új politikai sajtó és egy kommersz médiaportfólió is. A miniszterelnöki mondás most úgy szól, hogy ezeket nem szabad összekeverni,

Orbán számára a Simicska-balhé legfőbb tanulsága ugyanis az, hogy nem szabad hagyni egy kézben összpontosulni a Fidesz közeli médiát.

Pártlap, az kell

Az új pártlap a Napi Gazdaság lett. Ezt az újságot két éve vette meg a kormánnyal több szálon is milliárdos szerződésben álló Századvég Gazdaságkutató a Central European Media & Publishing (CEMP) kiadótól. (A lap volt online változata, a napi.hu viszont maradt a CEMP tulajdona, tehát az Index, a Portfolio és az Inforádió cégcsoportjába tartozik.) A szándék az volt, hogy a Napi Gazdaság segítsen eladni a rezsicsökkentést és a gazdaságpolitika egyéb sikereit. Az ötlet nagyon rosszul sült el: a lap többnyire csak bajt okozott. Novemberben, a szerkesztőséget ismerők szerint valamelyik érintett nyomására, a Napi Gazdaságban szivárgott ki először a hír, hogy NAV-vezetőket tiltottak ki az Egyesült Államokból. Ebből a kormányzati berkeken belül is őrületes botrány kerekedett. Orbán annyira begurult, hogy a tulajdonos Századvég Gazdaságkutatónál is változásokat követelt: ezek után adta el a céget alapító Heim Péter közgazdász üzletrészét a céget vezető Szalay-Bobrovniczky Kristófnak. Télen egyébként is nagyon feszült hangulat uralkodott a kormányban - ez tetőzött csak Simicska februári ámokfutásával. A kormányfő végül úgy oldotta fel a helyzetet, hogy utasította Habonyékat: adják el a Napi Gazdaságot a Nemzettől távozó Liszkaynak.

Orbán nagyon hisz a hagyományos médiafogyasztási sémákban, tehát a párt mellett működnie kell egy megbízható pártlapnak is.

Liszkay tizenöt évig vezette a jobboldal elsőszámú napilapját; azzal, hogy egy pillanat alatt elhagyta Simicskát, bizonyította lojalitását Orbán felé, a miniszterelnök pedig bízik újságkészítői kvalitásaiban. Áprilisban az üzlet meg is köttetett; Liszkay gyakorlatilag egy új Nemzet-csoport létrehozására kapott megbízást Orbántól, és júniusban a miniszterelnök már a Napi Gazdaságnak adta szokásos eligazító interjúját. Újabban a kormány itt teszteli a közvéleményt is: néhány napja például a nyugdíjkorhatár emelésének ötletét is a Napi Gazdaságban lengették be. Liszkaytól nem azt várják, hogy csináljon pénzt a lappal, inkább hogy érthetően kommunikálja a kormány üzeneteit. A képlettel csak annyi a gond, hogy végtelen mélységből kéne felhozni az újságot, mert

a Napi Gazdaság napi példányszáma jelenleg egy kisvárosi laptól is vékony lenne.

A Magyar Terjesztésellenőrző Szövetség rég nem auditálja az újságot. A kiadó a hirdetési piacon azt kommunikálja, hogy a Napi 15 ezer példányban kel el és 30 ezer emberhez jut el naponta, de ez elég távol áll a valóságtól: a Kreatív tavalyi és a Magyar Narancs friss szerint az újságból nagyjából 3-4000 példány fogy, és a médiapiacot ismerők is azt mondják: ennél maximum egy-két ezerrel értékesíthetnek többet belőle. (Ami elég halvány ahhoz képest, hogy a Magyar Nemzet még mindig nagyjából 33 ezer példányban megy el a MATESZ legfrissebb, első negyedéves adatai szerint.) Vidéken a Napi Gazdaság gyakorlatilag nem is létezik, Liszkayék ezért első körben arra készülnek, hogy

szeptemberre átnevezik és felpörgetik a Napi Gazdaságot,

majd egy kampány keretében megpróbálják átcsábítani a nemzetes olvasókat. Nehezíti a munkát, hogy az átállás nagyon sok személyes konfliktussal járt. A Magyar Narancs riportja szerint az érkező régi nemzetesek megkezdték a kollégák kiszorítását és elég rossz a hangulat az alaposan felduzzasztott szerkesztőségben, sokaknak elég alpári stílusban mondtak fel. Csermely azonnal kirúgta Leitner Attila lapszerkesztőt, és távozott Keresztesi Péter ügyvezető is - mindketten Habony új médiacégeinél kaptak helyet. Orbán április végén az Echo TV-ben arra biztatta a jobboldali üzletembereket, hogy támogassák a Fidesz médiatörekvéseit és a felhívásra néhány hete meg is érkezett az első jelentkező. Június végén a trafiktörvény egyik megalkotója és egyben legnagyobb nyertese, Sánta János 49 százalékos részesedést vásárolt magának a Napi kiadójában közel 70 millióért. Liszkaynak nem volt választása, minthogy eladja lap közel felét Sántának.

Minden fontosabb Fidesz közeli cégnek legalább két, a miniszterelnökhöz külön szálon kötődő tulajdonosa kell legyen

– a Simicska-gate óta így szól az új alapszabály, és ez az elv áll a Sánta-Liszkay üzlet mögött is. A jobboldali médiabirodalom környékén ezért most többen további fideszes kötődésű üzletember felbukkanására számítanak a párthoz közel álló médiacégek környékén. Liszkay környezetéből úgy tudjuk, a példányszám feltornázása után a fő feladat egy ütőképes honlap létrehozása lesz, mielőtt a kiadó aktivizálja magát a rádiós piacon is.

Habony + Habony 2

Alighogy Simicska lelépett a színről, Habony és régi üzlettársa, Győri Tibor saját nevük alatt alapítottak médiavállalkozást - ez lett a Modern Media Group. Győri egykori mahírosként a kilencvenes évek eleje óta a Simicska-Orbán tengelyen mozog és titokzatos figurának számít a Fidesz-világban: szinte sosem nyilatkozik és igyekszik háttérben maradni. Habonyhoz régi munkakapcsolat fűzi: 2006-ban Orbán megbízásából ketten együtt alapították meg a Nézőpont Intézetet, amit Győri négy éven keresztül igazgatóként vezetett is.

Az előző ciklusban Győri már a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkára volt és jogi ügyekben a miniszterelnök legfontosabb támaszának számított. Az elmúlt években olyannyira befolyásos lett kormányzati körökben, hogy azt beszélik róla, „ha Győri hív, az olyan mintha Orbán Viktor hívna.” A volt államtitkár a választások után úgy állapodott meg Orbánnal, hogy a háttérben segíti az építkezést és most februárban vissza is vette az irányítást Mráz Ágostontól a Nézőpont Intézet felett. Noha régen is üzlettársak voltak,

Győri és Habony között jószerivel alig van kapcsolat.

Egy fideszes médiaügyekben jól értesült forrásunk úgy fogalmazott: ketten kis túlzással Orbánon keresztül kommunikálnak egymással. A hatalom megosztása ebben az esetben is azt szolgálja, mesélik környezetükben, hogy egyetlen szereplőnek se nőhessen túl nagyra a hatalma. A gond ezzel csak az, hogy a személyes kapcsolat hiánya miatt a munka is akadozik. A tulajdonosok egy április közepi taggyűlésen rögvest 144 millióra emelték a vállalat alaptőkéjét és ekkor úgy tűnt, nagy bejelentések követik majd egymást az MMG részéről. Ehhez képest a projektben kevés haladás érzékelhető.

Az MMG első kiadványa, a félmillió példányban terjesztett, ingyenes Lokál ugyan már az utcán van, de egyelőre ez az egyetlen termék, amit az új médiacég fel tud mutatni. A lap ügyvezetője az MMG-t is igazgató Keresztesi Péter, aki megőrizte posztját a Századvég kommunikációs igazgatójaként is, a főszerkesztő pedig a Napitól menesztett Leitner Attila lett. Az újság már igyekszik tolmácsolni az aktuális politikai üzeneteket, és századvéges elemzők publikálnak a lap internetes felületén is. Ennél persze ambíciózusabb tervek is szövődnek az MMG-nél.

Habonyék fő terve felépíteni egy olyan, nagy költségvetésű hírportált, amely képes lehet csökkenteni a „liberális túlsúlyt” az online világban.

Ez egyelőre elég nehézkesen halad. Év elején a sajtóban már megjelent, hogy a portál Csúri Ákos jobboldali újságíró gondozásában, a via.hu domain alatt indulhat majd el. A site indulását nyár elejére tervezték, ám a projekt jó pár héttel az indulás előtt bedőlt, miután Habony elégedetlen volt a főszerkesztő munkájával. Csúri erről nem kívánt nyilatkozni, és írásban velünk is csak annyit közölt, hogy a sajtóban megjelent hírek mind találgatások, ő pedig „nem érintett semmilyen média átalakulásában”. Piaci elbeszélések szerint valamikor tavasz végén, a Csúri-projekt bedőlése után merült fel, hogy az MMG rárepül az origo.hu-ra.

Szakmai problémák

A Magyar Telekom (MT) hosszú ideig tárgyalt a Centrál Médiacsoporttal az Origo Média Zrt. eladásáról. Tavasszal már küszöbön volt a megállapodás, de az MT német anyacége, a Deutsche Telekom (DT) végül utolsó pillanatban megtorpedózta az üzletet. (Az origo.hu mellett a Zrt.-hez tartozik a life.hu és a videa.hu portálok mellett a Ozone Network és Life Network tévécsatorna is.) Az MT és a Centrál eredetileg arról állapodtak meg, hogy egy közös vállalat jöjjön létre a Centrál online termékei – például a startlap.hu, a hir24.hu, a Nők Lapja Café - és az Origo-portfólió működtetésére. A DT viszont hallani sem akart új médiavállalatról, és azt szeretnék, hogy a Magyar Telekom adja el végre az egészet, gyakorlatilag vonuljon ki a kockázatos és politikailag is terhelt magyar médiapiacról. Ezért a magyar vezetés végül ajánlattételi felhívást küldött ki a potenciális vevőknek. Nemrég a Világgazdaság azt írta: ezen felbátorodva Habony és Győri komolyan mérlegelték az Origo Média Zrt. megvásárlását, és ajánlatot készültek tenni az MT-nek. Megkérdeztük erről a MMG-t, de Keresztesi Péter ügyvezető csak annyit írt, hogy a cég „befektetési politikája, illetve az ahhoz kapcsolódó kérdések továbbra is üzleti titkot képeznek”. Az ajánlatokat hivatalosan múlt péntekig várták vissza az MT Krisztina körúti székházában, de úgy tudjuk, hogy a menedzsment legkorábban jövő hét elején foglalkozik a beérkezett dokumentációkkal. Információink szerint a DT által hozzávetőleg

10 millió euróra becsüli a portfólió értékét.

Az MMG vezetését váratlanul érte az Origo Média megvásárlásának lehetősége, és Habony ugyan először nagyon ambicionálta a portál megvásárlását, később visszakozott. Az Origo Média konszolidálása éveket is igénybe vehet, erre pedig jelenleg biztos nincs kapacitás az MMG-ben. (Az opten.hu szerint az Origo Média Zrt. adózás előtti eredménye 2012-ben mínusz 684 millió, 2013-ban mínusz 421 millió forint volt.) Az is az ajánlattétel ellen szól, hogy a döntéshozók megítélése szerint az MMG feltűnése az origo.hu mögött rövid úton a szerkesztőség szétszéledéséhez vezetne. A Fidesznek egyébként sincs szüksége életmódcsatornákra és az Origo Média egyéb tartozékaira, az MT által kiírt tender viszont csak a teljes csomagra érvényes.

Habonyék jelen állás szerint inkább elengedik az Origo-projektet és saját portál alapítását tervezik.

A projekt indulása elvileg szeptemberre vagy októberre tehető és az eddigi rossz tapasztalatok miatt nagy titkolózás veszi körül. Újságíró kollégák elmondása szerint néhány hete megkezdődött a toborzás az online és az elektronikus médiában. A legnagyobb problémát a káderhiány és Habony kiszámíthatatlansága jelenti. Akik valamennyire ismerik az MMG körüli folyamatokat, arról beszélnek, hogy

őrült nagy a kapkodás és teljes a koncepciótlanság az online projektben.

Nehezen akar összeállni a stáb, Habony rendre konfliktusba bonyolódik közvetlen kollégáival, újabb, egymásnak ellentmondó ötletekkel áll elő, ami miatt akadozik a belső kommunikáció. A spin doctor összeférhetetlensége egyre gyakrabban merül fel hátráltató tényezőként, ha háttérbeszélgetéseken a Fidesz-közeli médiabirodalom a téma.
Ez azért is jelent problémát, mert az MMG-nél egyébként is égető szakemberhiánnyal küzdenek. A médiamunkások között az terjed, hogy Habonyék nagyon komoly fizetéseket ígérnek a leendő munkatársaknak.

Célkeresztben a TV2

A TV2-t másfél éve Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick pénzügyi igazgató kivásárolta a német ProSiebenSat1-tól, miután egy könyveléstechnikai oknál fogva a tulajnak sürgős lett az eladás. Az üzletet egy sajátos konstrukcióban az eladó hitelezte meg a vevőknek, akik ezért cserébe hirdetési bevételeket ígértek. Ekkoriban az volt a mondás, hogy Simon és Simicska a háttérben megállapodtak, és Simicska csak azért nem vonul be hózentrógert húzogatva a Róna utcai stúdióba, mert túlzott piaci befolyása miatt rászállna a Gazdasági Versenyhivatal. Azóta Simicska a megváltozott médiafogyasztási szokások miatt valószínűleg letett a tévévásárlásról.

Simonék tavalyig még jól feküdtek a rendszerben: reklámadót nem kellett fizetniük, a reklámköltésméréssel foglalkozó Kantar Media szerint 2013-hoz képest negyedével több hirdetésük volt és megduplázódtak a csatornáikon az állami reklámok. Azóta viszont annál zordabb a helyzet.

2015-re elég látványosan visszavágták a TV2 állami hirdetéseit,

olyannyira, hogy első félévben konkrétan negyedannyi állami reklám volt a tévécsalád csatornáin, mint tavaly ilyenkor.

A Szerencsejáték Zrt. például egyáltalán nem hirdetett még idén a TV2-n, miközben múlt évben listaáron bő 800 milliót hagyott náluk.

Ha ez nem lenne elég, Lázár János tavaly szeptember javaslata alapján a nagy kereskedelmi tévék továbbra sem szedhetnek terjesztési díjat a szolgáltatóktól. A terjesztési díj az az összeg, amit egyébként minden kábeltévé és csatorna beszed a szolgáltatókon keresztül a nézőktől. A digitális átállás lezárultával ettől az évtől a nagy kereskedelmi tévék is jogosultak lennének a beszedésére, ezt azonban a Lázár-féle rendelet megtiltja. Ez nagyon durva kiesés mind a TV2-nek, mind az RTL csoportnak. A csatornacsaládok egyenként 6-8 milliárdos bevétellel kalkuláltak, ami egy évi nagyjából 16 milliárdos árbevételre számító cég esetén nagyon komoly összeg. A TV2 erre válaszul azzal fenyegetett, hogy kivonul az országból, és onnét sugároz majd, de a kormány jogi úton ezt is megakadályozta. A piacon azt beszélik,

Habonyék azért tartják vissza a rendeletet a törvényhozásban, hogy ezzel megakadályozzák az új befektetéseket, és minél lejjebb tornásszák a csatorna árát.

Habony egyik régi cimborája és kedves üzlettársa, Andy Vajna magyar-amerikai filmproducer, kormánybiztos, a Nemzeti Filmalap elnöke.

Vajna régóta terjeszti a piacon, hogy szívesen elvezetné valamelyik kereskedelmi tévét, és ajánlatot tenne a TV2-re.

Róla el is hiszik, hogy ért a szórakoztatóiparhoz: évek óta jelen van a hazai filmforgalmazásban, hollywoodi kapcsolatairól pedig az is tud, aki nem akar. Ráadásul hihetetlenül jól fekszik az Orbán-kormánynál: Vajna az elmúlt évek kormányzati koncesszióbizniszeinek egyik legnagyobb haszonélvezője: becslések szerint öt fővárosi kaszinójában évi 15 milliárd forint bevétel keletkezik. Ezek közül csak a Las Vegas kaszinó tavaly 3 milliárd forint hasznot hozott, és cégei nemrég kizárólagos jogokat szereztek az online szerencsejáték területén is. A tévés piacról érkező információk szerint hosszú hónapok óta zajlik egyeztetés a menedzsment és Vajnáék között.

Az sem kizárt, hogy maradna az üzleti konstrukció, amelyben jelenleg is működik a TV2: a ProSiebenSat1 Vajnáéknak hitelezne, akik pedig garantálnák a megfelelő bevételeket. Kérdés, hogy ha lesz deal, Vajnáék kit vesznek be maguk mellé.