• Ruff Bálint politikai kommunikációs tanácsadó szerint még nagyon sok dolga van az ellenzéknek, ha meg akarja nyerni a 2022-es választást.

• Szerinte hiba volt, hogy a 2019-es önkormányzati választás után a győztes ellenzékiek nem lepleztek le fideszes visszaéléseket.

• Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személye kulcskérdés, és nem csodálja, hogy sokan félnek a megmérettetéstől, mert nagyon durva támadások várnak rá.

• Az ellenzék mostani kommunikációját szétesőnek, gyengének tartja.

Ruff Bálint volt 2017-ben Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt kampányának főtanácsadója, ám Botka visszalépett fél évvel a választás előtt, miután kiderült, hogy nem képes egy szélesebb ellenzéki összefogást megvalósítani. Ruff azóta is politikai tanácsadással foglalkozik, több polgármesternek is dolgozik, fő megbízója Botka László, Szeged immár párton kívüli polgármestere.

Januárban végigsöpört a sajtóban, hogy egyes felmérések szerint az ellenzék „most vasárnap” megnyerné a parlamenti választást. Másrészt megjelentek kétkedőbb elemzések is, amelyek szerint nem ilyen erős valójában az ellenzék. Ön mit olvas ki az adatokból?

Az úgynevezett „ellenzéki választó” már korábban megjelent, ez nem új jelenség. Már 2017-ben nagy fogadókészség volt az összefogásra, csak akkor ezt még az ellenzéki pártok nem értették, vagy nem akarták megérteni. Egy bizonyos tömeg számára már akkor az volt a fontos, hogy ők Orbán Viktort le akarják váltani. Most 2,2 - 2,5 millió ember gondolkodhat így. De ez még nem elég ahhoz, hogy kormányváltás legyen.

A most összeállt massza lényegében a hat, az összefogásban résztvevő ellenzéki párt támogatója, összeadódva. Kellenek még melléjük mások is. Az a több százezres bizonytalan réteg, amelyik ide-oda vándorol: vagy nem megy el szavazni, vagy pedig egzisztenciális szempontok szerint hol így, hol úgy szavaz. Nem mellesleg úgy kellene ezeknek az embereknek meglenniük, hogy a 106 egyéni körzet több mint a felében többségben legyenek.

A Fidesz előnnyel indul, a határon túli szavazatok, a német kisebbségi szószóló, és a körzethatárok képükre szabott rendszere miatt. Utóbbi miatt van az, hogy az ellenzék hiába gondolja a teljes népesség alapján, hogy elég jól áll. Például a 2019-es választásról azt gondolja az ellenzék, hogy győzelem volt, pedig a győztes polgármestereik által megnyert választókerületek száma egyáltalán nem elég egy parlamenti választás megnyeréséhez.

Örülök annak, hogy a pártok észrevették, amit választóik már régen akarnak tőlük, és összefogtak, ez jó irány, de csak az első lépés. Most meg kell nyerni a hiányzó szavazókat, és ehhez további politikai innováció kell, aminek egyelőre sajnos nem látom a jelét.

Mi volna a tanácsa?