A moszkvai KGB-sek úriembereknek tartották magukat Putyin kegyetlenségéhez képest

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
május 17., kedd 4:06

Ezen a héten jelent meg magyarul Catherine Belton könyve Putyin emberei - Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot címmel. Az orosz politikai rendszer megértéséhez rendkívül sokat adó, és egyben nagyon olvasmányos kötetről még az angol kiadás alapján írtunk ismertetőt tavaly márciusban.

Catherine Belton brit újságíró évekig volt a Financial Times moszkvai tudósítója, majd a Reutersnek készített elemzéseket és oknyomozó anyagokat orosz témákban, most pedig a Washington Postnak dolgozik.

Eddigi egyetlen könyve a Putyin emberei, amely nagyon sok korábbi könyv, újságcikk, bírósági jegyzőkönyv összefoglalásával és számos saját interjú alapján készült. A megszólalók között vannak egykori KGB-s vezetők, de köztük van Mihail Hodorkovszkij (aki egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, majd 10 évet ült Szibériában) és Szergej Pugacsev is, akit sokáig a "Kreml bankárának" neveztek, és aki saját állítása szerint rábeszélte Jelcint, hogy adja át Putyinnak a hatalmat, de 2012 után kegyvesztett lett, és menekülnie kellett Oroszországból. Belton beszélt olyan figurákkal is, mint például Felix Sater, akit a New York-i orosz maffia egyik meghatározó alakjának tartanak, és aki részt vett a Donald Trump behálózását célzó orosz titkosszolgálati akciókban is. Oligarchák, bankárok, kémelhárítók és egykori orosz miniszterelnökök szólalnak meg többek között a könyvben.

A magyar kiadás alkalmából tudtunk beszélni Beltonnal, aki továbbra is rendszeresen ír az oroszországi helyzetről, így elsősorban az ukrajnai háború következményeiről is.

Hosszú évekig követte Putyin orosz elnök pályáját, rengeteg emberrel beszélt a környezetéből. Ezek alapján mit gondol, régóta készült a mostani háborúra? Vagy előre nem látható körülmények nyomán hozta meg a döntést a támadásról?

Bizonyos értelemben mindkét megközelítés igaz. Mindig is igyekezett biztosítani a befolyását Ukrajnában, de feltehetően jobban örült volna, ha ezt háború nélkül érheti el.

Már a 2004-es, úgynevezett narancsos forradalom óta szervezkedett az FSZB Ukrajnában, igyekeztek politikusokat beszervezni és általában az orosz politikai befolyást erősíteni. Olyan embereket akartak hatalomhoz segíteni, akiket befolyásolni, manipulálni tudnak.

Zelenszkijről azt gondolta Putyin, hogy gyenge elnök lesz, akit könnyen befolyásolhat majd, vagy ha mégsem, akkor le tudja majd váltani. De mint látjuk, nem így történt.

Viktor Medvedcsuk tavaly őszi félreállítása, majd vád alá helyezése is nagy csapás volt Putyinnak, mert az utóbbi időben ő volt a legfontosabb szövetségese Ukrajnában.

2014-ben, a Krím megszállásakor egyszer már felvonult egy nagyobb orosz hadsereg Ukrajnánál, de akkor Putyin nem rohanta le az egész országot. Talán még csak figyelte a reakciókat. Azt tapasztalta, hogy a Nyugat nem tiltakozik élesen a Krím elfoglalása ellen, és Oroszországban nagyon népszerű lett az annexió. Ez erősíthette az elhatározását, hogy ha kell, erővel szerezzen befolyást.

Az is a támadás felé vezethette, hogy úgy érezte, Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, egyre több fegyvert kap onnan. Aminek ugye éppen az volt a fő oka, hogy az ukrán vezetés egyre jobban félt attól, hogy Putyin megtámadja őket. Nehéz itt megmondani, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás.

Ezzel együtt szerintem reális, hogy Putyin valóban fenyegetésként élte meg a NATO keleti terjeszkedését, például a Lengyelországba telepített rakétákat. Az is reális lehet, hogy attól tartott, Ukrajnába is telepítenek előbb-utóbb amerikai rakétákat, és a keményvonalas tanácsadói is azt mondták neki, hogy ezt nem hagyhatja annyiban.

Reális az a nyugati vélekedés, hogy azt hitte, ez a háború sokkal egyszerűbb lesz?

Azt hiszem, hogy Putyin sok mindent rosszul mért fel. Azt gondolhatta, hogy a Nyugat jóval gyengébb a valóságosnál, és nem ad majd kemény választ, meg nem is érdekli igazán Ukrajna. Abban bízott, hogy a Biden-kormány az afganisztáni kivonulás után nem akar semmilyen katonai akcióba belekeveredni. Általában pedig arra számíthatott, hogy sokkal nagyobb lesz a támogatottsága az orosz beavatkozásnak Ukrajnában, és nem lesz szükség komoly harcok megvívására.

Sok jel utal rá, hogy azt várta, Zelenszkij és a kormánya azonnal elmenekül, ahogy elindul a támadás. Igazság szerint sok nyugati kormány is azt javasolta Zelenszkijnek, hogy meneküljön.

A berlini ukrán követ például a háború kitörése napján kihallgatást kért a német külügyminisztériumban, ahol sürgette, hogy a németek adjanak fegyvereket. Amire azt mondták neki, hogy Kijev pár napon belül úgyis elesik, úgyhogy semmi értelme fegyvert küldeni Ukrajnába.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt