• A függetlenségről szavaznak Kelet-Ukrajnában.
• Putyin kettős játékot játszik.
• Így volt ez a Krímen is, ahol hivatalosan a nagy többség támogatta a csatlakozást Oroszországhoz, valójában viszont egész más volt a helyzet.

Népszavazást tartanak az oroszbarát szeparatisták vasárnap a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében arról, hogy a régiók függetlenné váljanak-e Ukrajnától.

Helyi idő szerint reggel nyolctól este nyolcig lehet szavazni. A 2012-es választási névjegyzéket használják, amely viszont a szakadárok szerint elavult, ezért kiegészítő névjegyzékekbe veszik fel azokat, akik nem szerepelnek benne, de szavazni akarnak. Mivel a kijevi hatóságok előre jelezték, hogy nem ismerik el törvényesnek a szeparatista népszavazásokat, nem a központi választási bizottság (CVK) adta ki a két megye választói névjegyzékét.

Hivatalosan sem nemzetközi megfigyelők, sem a CVK képviselői nem vesznek részt a népszavazáson.

A két régióban összesen 7,3 millióan élnek, ez a teljes ukrajnai lakosság 16 százalékát jelenti.  A "donyecki népköztársaságot" április 7-én kiáltották ki az egymillió lakosú Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok. Harkivban nem tartják meg a népszavazást, mert az ottani szakadárok nem tudtak megegyezni a donyecki és luhanszki kollégákkal abban, milyen kérdést tegyenek fel a választóknak.

A luhanszki népszavazási kérdőíven három kérdés szerepel. A megye lakóinak azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, illetve későbbi csatlakozását Ukrajnához vagy Oroszországhoz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten váratlanul azzal a bejelentéssel állt elő, hogy el kellene halasztani a népszavazást. "Putyin lenyugodott? Vagy forral valamit? Hirtelen békülékeny lett" – írtuk akkor a váratlan lépésről. Egy nappal később viszont már az ukrajnai szeparatista csoportok fővezére, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság önhatalmúlag kinevezett vezetője, Gyenisz Pusilin jelentette be, hogy

népszavazás márpedig lesz.

Vagyis Putyin valószínűleg elve kettős játékot játszott – nem kizárt ugyan, hogy a szakadár csoportok néhány döntésüket önállóan hozzák, de mert létük erősen függ az ukrán határon felsorakozott orosz hadsereg jelenlététől, aligha döntenének bármiben a teljhatalmú orosz elnökkel szemben, írtuk akkor.

Hasonló népszavazást tartottak márciusban a Krím "függetlenségéről" is, ahol hivatalosan 83 százalékos részvétel mellett a szavazók 97, tehát összességében a krímiek 82 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. Az eredményt már akkor is nehéz volt komolyan venni – például azért, mert orosz kommandósok felügyelték a szavazást –, nem is ismerte el a közvetlen érdekelteken kívül szinte senki az eredményt.

A héten viszont a hivatalosan Oroszország Elnökének Civil Társadalmi és Emberi Jogi Tanácsának nevezett elnöki tanácsadó testület honlapjára véletlenül kiposztolták a márciusi referendum valós eredményeit. Ez alapján kiderült, hogy a valójában

a népszavazáson mindössze a jogosultak 30 százaléka vett részt, és nekik is csak az 50 százalékuk szavazott a csatlakozásra. Vagyis a krímieknek valójában csak a 15 százaléka akart Oroszországhoz csatlakozni.