• Péntek reggel derült ki, hogy az Egyesült Államok kormánya példátlan módon több magyar állampolgár beutazási engedélyét vonta vissza/tagadta meg.
• Az amerikai külügy állítása szerint korrupció gyanúja miatt büntetik a magyarokat. Ezzel mélypontra jutottak a magyar-amerikai kapcsolatok.
• Még az amerikai intézkedés előtt nyert 1,3 milliárd forintot közbeszerzésen a kormányközeli Századvég, hogy két amerikai céggel együtt javítsa Magyarország megítélését az Egyesült Államokban.
• Nem lesz könnyű dolguk.

Orbán Viktort első kormányzása elején, 1998-ban még kifejezetten kedvelték Washingtonban. Akkor Clinton elnök fogadta az Ovális Irodában,  2001 májusában pedig valamivel távolságtartóbb hangulatban ugyan, de George Bush elnök is találkozott vele.

A 2010-es választási győzelem után viszont már egyáltalán nem volt szívesen látott vendég a magyar miniszterelnök a Fehér Házban. A kormány több kísérletet is tett, hogy megmagyarázza az amerikai döntéshozóknak, hogy mit miért tesz, és hogy a 2010-es méditaörvény, vagy például az alkotmánymódosítások miatti amerikai aggodalmak alaptalanok. 2013-ban Fellegi Tamás külön feladata lett, hogy próbálja javítani a kormány megítélését Washingtonban. (Már természetesen a nagykövetségen kívül, mert annak egyébként is ez a feladata.)

Aztán a 2014-es választási győzelem után, a kormánnyal kritikus civil szervezetek hatósági vegzálása és a tusnádfürdői beszéd (itt a miniszterelnök nem csak illiberálisozott, hanem alig egy héttel a maláj gép lelövése után követendő példaként emlegette Oroszországot) miatt abszolút mélypontra jutottak a magyar-amerikai kapcsolatok.

Bill Clinton, aki 98-ban még boldogan mosolygott Orbánnal, tévéműsorban nevezte pénzéhesnek és hatalommániásnak a magyar miniszterelnököt. Néhány héttel később a Clinton Globális Kezdeményezés gáláján Obama elnök Venezuela, Oroszország, Kína, Azerbajdzsán és Egyiptom, tehát feketeöves diktatúrák és féllator államok között emlegette Magyarországot, mint olyan helyet, ahol korlátozzák az alapvető szabadságjogokat, zaklatják a civil társadalmat. Megint pár héttel később Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős miniszterhelyettese Orbán nevének említése nélkül, de egyértelműen rá utalva a demokrácia és a korrupció ikerrákjáról beszélt.

A magyar kormány egyáltalán nem nézte tétlenül, ahogy az amerikaiaknál lassan eltűnünk a lefolyóban, cselekedett:

Szeptember elején egy sokat próbált, jól ismert csapatot, a kormányzati megbízásait szinte minden alkalommal hibátlanul teljesítő Századvéget bízta meg a Miniszterelnökség azzal, hogy rázza helyre a magyar-amerikai kapcsolatokat, és képviselje a kormány érdekeit az USA-ban.

Pont ők feleltek meg

A közbeszerzési értesítőben júliusban jelent meg a felhívás, amely szerint

“a magyarországi politikai, gazdasági és kulturális értékek és érdekek képviselete, az érdekek érvényesítésének elősegítése és lobbi tevékenység folytatása Észak-Amerikában”

témában keres partnert a Miniszterelnökség.

Már a kiírás alapján is sejthető volt, hogy nem lesz nagy verseny. Tényleg érdemes végignézni, hogy milyen minimumkövetelményeket szabott meg a magyar kormány. A teljesség igénye nélkül:

• összesen legalább nettó 100 M HUF értékben kommunikációs stratégiai kutatás vagy tanácsadás tárgyú szerződésszerűen teljesített referenciával;
• összesen legalább nettó 45 M HUF értékben nemzetközi gazdaságfejlesztéssel és külpolitikával kapcsolatos tanácsadói referenciával.
• legalább 1 fő, legalább 2 éves amerikai kormányzati vagy minisztériumi (elnöki tanácsadó és/vagy politikai tanácsadó és/vagy kampánytanácsadó és/vagy kabinet vezető és/vagy diplomáciai vezető), tapasztalattal rendelkező szakember;
• legalább 1 fő, legalább 2 éves amerikai kongresszusi (bizottsági vagy egyéb kongresszusi intézmény szakértői és/vagy képviselő és/vagy szenátor egyéni szakmai segítője) munkatapasztalattal rendelkező szakember;
• legalább 1 fő, legalább 2 éves amerikai külszolgálattal vagy nemzetközi diplomáciai kapcsolatokkal kapcsolatos munkatapasztalattal rendelkező szakember;
• rendelkezik Budapesten és Washington DC-ben működő irodával.

A pályázatra csak egy csapat jelentkezett:

a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, az amerikai SLI Group LLC, és a szintén amerikai Liberty International Group LLC konzorciuma.

Meg is nyerték a tendert, összesen 1,3 milliárd forintért képviselik majd a magyar érdeket Amerikában.

Amikor 4 nappal a jelentkezési határidő előtt jegyzik be a nyertes céget

Az Amerikában lobbiügyekkel, korrupcióval és átláthatósággal foglalkozó Sunlight Foundation nemzetközi programvezetője, Keserű Júlia segített utánanézni a Századvéggel konzorciumban indult két amerikai cégnek.

Kiderült, hogy az SLI Group LLC nevű céget július 17-én jegyezték be a washingtoni cégbíróságon, pont négy nappal azelőtt, hogy a Miniszterelnökség lobbipályázatának jelentkezési határidejének lejárt, és két héttel azután, hogy a pályázati kiírás megjelent a közbeszerzési értesítőben.

A nyilvánosan elérhető adatokból sajnos a tulajdonos/tulajdonosok személye nem derül ki, csak annyi, hogy a vállalkozást egy cégregisztrációra specializálódott iroda, a C T Corporation System jegyezte be. Ilyesmit viszonylag olcsón, már 150 dollártól vállalnak.

A magyar kormánynak lobbizó SLI Group LLC korábbi tevékenységéről nem találtunk semmilyen adatot, pedig Amerikában mindenféle lobbitevékenység relatív szigorú szabályokhoz és nyilvános jelentési kötelezettséghez van kötve. A Sunlight Foundation kifejezetten az amerikai lobbicégek figyelésével foglalkozik, de még ők sem találkoztak az SLI Grouppal korábban.

Az ismeretlen SLI-t regisztráló iroda a C T Corporation System viszont újra előkerült a magyar kormányzati pályázat másik amerikai nyertese, a Liberty International Group LLC vizsgálatakor.

Olyan kicsi a világ ugyanis, hogy nem csak a washingtoni cég születésekor bábáskodtak éppen ők, hanem az onnan 1641 kilométerre, Floridában bejegyzett Liberty International ügyeit is ők intézték.

A Libertyt jelenlegi formájában idén május közepén, két hónappal a magyar pályázat kiírása előtt jegyezték be, egész pontosan akkor változtatta meg a nevét erre egy meglévő cég.

Ennek a vállalkozásnak a hátteréről viszont jóval többet lehet tudni, mint a washingtoniéról.

A cég mögött Connie Mack IV áll, aki 2005 és 2013 között a floridai 14. választókerület republikánus képviselője volt az amerikai kongresszusban. Miután otthagyta a kongresszust Mack lobbistának állt, ahogy korábban édesapja. Connie Mack III is pontosan ugyanezt a karriert járta be.

A Sunlight Alapítvány adatai szerint az ifjabb Mack összesen 6 cég megbízásából lobbizott 2014-ben. Ezekből a megbízásokból összesen 350 ezer dollár (83 millió forint) bevételre tettek szert különböző cégei, tehát Macknek is nagy fogás lehetett a kis közép-kelet-európai ország kormányának nagyságrendekkel nagyobb, 5,4 millió dolláros (1,3 milliárd forint) projektje. Úgy tűnik, az exképviselőnek idén nagy éve lesz, augusztus közepén a Sri Lankai kormánytól is elnyert egy zsíros, 760 ezer dolláros megbízást.

A volt republikánus képviselőnek szerettünk volna néhány kérdést feltenni a magyar állami tender elnyerésével, a Századvéggel és a rejtélyes washingtoni partnercéggel kapcsolatban. Utol is értük telefonon magyar idő szerint péntek kora délután, de mikor megtudta, hogy egy magyar újságtól keressük, akkor hirtelen közölte, hogy egy megbeszélésen kell részt vennie, és csak később ér rá, ezután pedig többet nem vette fel a telefont.

Mack munkabírása bámulatra méltó. A magyar, a sri lankai, és a többi lobbimegbízása mellett a Washington Post szerint még egy ismert PR céghez is csatlakozott mostanában.

Emiatt is berághattak

Olyan rossz manapság a magyar kormány, a magyar demokrácia megítélése Washingtonban, hogy a századvéges megbízás körülményei, például a valódi verseny hiánya miatt is simán berághattak. A Századvég neve közvetve a Norvég Civil Alap ügyeinél is előkerült, tavasszal a cég kommunikációs vezetője elismerte, hogy ők is pályáztak a pénzek kezelésére, csak a tendert végül az Ökotárs nyerte. Az Ökotárs lett végül a kormány támadásainak elsőszámú célpontja. A civilek elleni akciókat élénken figyelő amerikaiak ezekkel a körülményekkel is tisztában lehettek.

A magyar kormányzati lobbis megbízással kapcsolatban ezeket a kérdéseket küldtük el a Századvégnek:

• Hogyan választották ki a két amerikai céget, az SLI Group LLC-t, és a Liberty International Group LLC-t a közös pályázathoz?
• Volt-e korábban már közös munkájuk ezekkel a vállalkozásokkal?
• Tisztában vannak-e ezeknek a cégeknek a tulajdonosi hátterével, megosztanák-e ezt velünk?
• Az elnyert magyar kormányzati pénzből milyen arányban osztozik a konzorcium 3 tagja?
• Végeztek-e eddig bármilyen érdekképviseleti tevékenységet a megbízás keretében, és ha igen, akkor mit volt az?
• Van-e az említett érdekképviseleti megbízáson kívül más üzleti tevékenység, amit a cég az Egyesült Államokban végez? Ha igen, akkor mi az?
• Elképzelhetőnek tartják-e, hogy ennek a pályázatnak, az előkészítésnek, vagy az amerikai partnereknek bármi köze van az Egyesült Államok egyes magyar állampolgárokkal szemben elrendelt beutazási tilalmához?

Ezekre eddig nem kaptunk választ.

Egy, a magyar-amerikai állami ügyeket közelről ismerő szereplő arra emlékeztetett: a diplomáciai kapcsolatok tavasz óta tartó romlása miatt Amerikában már semmit sem néznek el nekünk, és a lehető legkeményebben reagálnak.