Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje vasárnap azt mondta a Partizánban, hogy február 17-én hivatalosan is bemutatják az ellenzék programját, de néhány részletet már most megosztott ebből. Például négy év alatt 50 százalékos béremelést akarnak elérni az egészségügyi szakdolgozóknál, a pedagógusoknál, a rendőröknél és a szociális munkásoknál. Az első három csoportnál már azonnali béremelést ígért, aminek a mértékén egyelőre nem határozta meg, de akkorát akar, amivel meg lehet állítani az elvándorlást a szakmákból.

Márk-Zay Péter beszélt arról is, hogy a hetedik frakcióról szóló ötletének elengedéséért cserébe 60 pontos javaslatcsomagot fogadtatott el a pártokkal, aminek része volt például, hogy

• a vállalkozóknál töröljék el a kötelező kamarai tagságot,
• tartsanak népszavazást az új alkotmányról
• és kezdjenek bérlakásprogramba.

Ugyanakkor a program egységbe foglalása még bőven zajlik, általában Surányi György korábbi jegybankelnök számolja ki az egyes intézkedések költségeit. Márki-Zay bejelentette, hogy a személyi jövedelemadó szintje nem lesz magasabb a mostaninál, viszont az alacsonyabb jövedelmekre egy kisebb kulcs vonatkozik majd.

A kínai vasút, Paks 2 és a Fudan építéséről már óvatosabban fogalmazott, mint korábban. Hangsúlyozta, hogy bármilyen döntés előtt először meg kell ismerni a most még titkos szerződéseket, hiszen azt sem tudják, milyen feltételekkel lehetne felmondani ezeket a megállapodásokat. De olyan forgatókönyvet is el tud képzelni, hogy például a vasút kérdésében felmondás helyett újratárgyalnák a kínaiakkal a feltételeket, hogy az a magyaroknak is megérje, ne csak a Mészáros családnak és a Kínai Kommunista Pártnak. Paks 2 esetében szintén inkább a feltételek észszerűsítését hangsúlyozta. Saját megát egyébként nem tartja atomellenesnek, szerinte van helye az atomenergiának Magyarországon.

A trafikmutyiként közismerté vált átalakítás dohánymonopóliumát az új kormány megszüntetné.

„Az a cél, hogy az élelmiszerboltok kereskedhessenek, ők adhassák el a dohányt. Tehát azt a monopóliumot, amit odaadtak ezeknek a kereskedőknek, ezt szeretnénk felszámolni” - mondta Márki-Zay.

Bár Raskó Görgy, az ellenzék mezőgazdaságért felelős szakpolitikusa azt mondta, hogy a tulajdonviszonyokat nem vizsgálnák felül a földbirtokoknál, pedig a magyar mezőgazdaság egyre koncentráltabb. Márki-Zay ezt a szabálytalanul kiosztott földeknél el tudná képzelni. Miközben a magántulajdon szentségét hangsúlyozta, azért megjegyezte, hogy Mészáros Lőrinc 45 ezer hektárjánál mégis felmerülhet a vagyonelkobzás lehetősége, de azoknál a fideszeseknél is, akik a korrupcióval szerzett vagyonukat fektették földbe. Márki-Zay biztosnak tartja, hogy lesz olyan vagyonelkobzás, amivel fel fognak szabadulni földterületek. Ezek a földek visszakerülnének az államhoz, amiből lehetne kis gazdaságokat támogatni.

Levezette, hogy a földviszonyok átrendezését abban az esetben tudja elképzelni, ha törvénytelenségek derülnek ki, „és ez nem zárható ki, tekintettel arra, hogy hivatalosan mondjuk a 300 hektáros fölső határt meg a helyben lakást azért nagyon sokan nem tekintették célnak. 45 ezer hektár halmozódott fel Mészáros Lőrinc kezében,

és mondjuk Mészáros Lőrinc esetében nyugodtan felmerülhet a vagyonelkobzás gondolata is”.

Egyébként az állami vagyon és az egyetemek alapítványi kiszervezését is törvénytelennek tartja, mert csak fideszesek kerültek a fenntartó kuratóriumba. Azt mondta, ez a lépés bár formailag törvényes volt, de szerinte ami erkölcstelen, az egyben törvénytelen is.

Márki-Zay támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba. A jelenlegi helyzetben a NATO keretein belül minden segítséget megadna az országnak.

A miniszterelnök-jelölt arra biztatja a szavazókat, hogy a kormány népszavazási kérdéseiről szóló szavazólapot tépjék szét, ne vegyék fel vagy szavazzanak érvénytelenül, mert „fideszes aberrált kérdésekre nincs értelme válaszolni”. Hozzátette:

„Ez a választás valójában egyetlen egy népszavazás lesz, Orbán Viktor sorsáról. Arról, hogy a bűnözők börtönbe fognak menni, vagy pedig tovább rabolhatják az országot.”

Márki-Zay huszadrangú kérdésnek tartja, hogy lesz-e közös köztársaságielnök-jelöltje az ellenzéknek, úgyis Novák Katalint választja meg a Fidesz márciusban. „Az én álláspontom az volt egyébként, hogy nem szükséges jelölni.” De végül megengedte a pártoknak, hogy jelöljenek, és minden bedobott nevet megszavazott. A jelölt kérdését lényegtelennek tartja ahhoz képest, hogy április 3-án váltsák le Orbán Viktort. „Nem én vagyok az ellenzék” -mondta arra, hogy miért nincs erről egységes álláspont.

„Én nem egy olyan vezető vagyok, aki akár rá tudja, aki akár rá akarja kényszeríteni az akaratát a hat pártra.”