Egyre koncentráltabb a magyar mezőgazdaság

február 13., vasárnap 10:22
4

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tízévente végez teljes körű, az ország összes településére és egy meghatározott küszöb feletti összes gazdaságra kiterjedő mezőgazdasági adatösszeírást, azaz Agrárcenzust. 2020-ban is végeztek egyet, ennek előzetes eredményeit már tavaly közölték, most viszont megjelentek az összeírás eredményeit tartalmazó végleges kiadványok is.

2020. június 1-jén 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, és ezek 40 százaléka szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott. Ha a növénytermesztés más formáit is beleszámoljuk, akkor 63 százalék az inkább növénytermesztő gazdaságok aránya. A KSH egyébként attól függően sorolja a gazdaságokat a növénytermesztők, állattartók vagy vegyes tevékenységet folytatók közé, hogy az előbbi kettő közül melyik éri el a kétharmados arányt a gazdaság standard termelési értékében.

Forrás: KSH

A hivatal szóhasználatában egyébként az abrakfogyasztó állat szókapcsolat főként sertést és baromfit jelöl, a tömegtakarmányt fogyasztó állat pedig szarvasmarhát, juhot és kecskét. A szakosodott kertészet a zöldség-, gomba-, virág- és dísznövény-termesztőket, valamint a faiskolákat jelöli, aki szakosított ültetvénytermesztéssel foglalkozik, annak pedig szőlője és/vagy gyümölcsöse van.

Nem meglepő, hogy az összes mezőgazdasági terület jelentős részét, 67 százalékát a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok használták, a szakosodásokat azonban jól mutatja, hogy az összes állategységnek csak 5 százaléka fölött rendelkezett ez a gazdaságcsoport.

„A szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma 2010 és 2020 között 28 százalékkal gyarapodott, emellett a szakosodott kertészettel foglalkozóké is nőtt. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok száma 10 éve még a legnagyobb volt, 2020-ra viszont 72 százalékkal csökkent. Ez főként a nagyon kicsi, pár állatot tartó gazdaságok eltűnése miatt következett be” - írja a KSH. A szántóföldi gazdaságok előretörését az is magyarázza, hogy a gazdaságkategóriák közül ez a legkevésbé munkaerőigényes, míg az állattartás és a kertészet nagyobb munkaerőt igényel.

A kisebb, háztáji gazdaságok eltűnése a mezőgazdasági termelés koncentrálódását hozta, az egy gazdaságra jutó standard termelési érték jelentősen növekedett, főkét a sertés- és baromfitartók esetében. Jelentősen nőtt az elmúlt 10 évben a gazdaságok mérete is, míg a kicsi, 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok aránya lényegesen, 70-ről 53 százalékra csökkent.

Ez az 53 százalék azonban csak az összes termelési értéknek mindössze 2,6 százalékát állítja elő, miközben a termelési érték 45 százalékát az összes gazdaság 1 százaléka állítja elő, ők messze a legnagyobb termelők.

2010 óta 31 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, de ez a csökkenés sokkal inkább sújtotta az állattartókat, mint a növénytermesztőket. Az is jól látszik a friss adatokból, hogy az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól, hiszen pont azok a kisebb, háztáji gazdaságok tűnnek el, ahol a két ágazat kiegészíti egymást, egymásból következnek.

Jelenleg a gazdaságok több mint fele (51 százalékuk) birtokol valamekkora mezőgazdasági területet állatállomány nélkül. Közben az állattal rendelkező gazdaságok 15 százalékának egyáltalán nincs mezőgazdasági területe.

Az Agrárcenzus adatai szerint 2020. június 1-jén az ország mezőgazdasági területe 4 millió 922 ezer hektár volt, ami az ország teljes területének közel 53 százaléka. Ennek 82 százaléka szántó 15 százaléka gyep, a szőlők és gyümölcsösök pedig együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították.

Forrás: KSH

A teljes mezőgazdasági terület 39 százalékát gazdasági szervezetek használják, és mivel ezek a társaságok a hatályos magyar törvények alapján nem szerezhetnek tulajdonjogot a földterületre, így a területek nagyobb része egyéni gazdaságok használatában áll. Ez minden művelési ágra igaz, a szántókra a legkevésbé, ott az összes terület több mint 40 százaléka gazdasági szervezet használatában áll.

Forrás: KSH

Az átlagos birtokméret megyénként is óriási szórást mutat, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyékben a legnagyobb, Szabolcs-Szatmár-Beregben (és Budapesten) a legkisebb.

Forrás: KSH

A birtokméret megyénkénti változása csak kisebb mértékben függ össze azzal, hogy hol vannak a legnagyobb szántók, a legtöbb szántó ugyanis nem Fejérben vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hanem Békésben van. Nem is Szabolcsban van a legkevesebb, hanem Nógrádban.

Forrás: KSH

Az elmúlt tíz évben egyébként a szántóink vetésszerkezetében némileg csökkent a gabonafélék aránya, de még mindig az a legnagyobb (58 százalék), az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké nőtt.

A gyömölcsösök terménymegoszlásában nagy átrendeződés nem volt, hiszen itt lassabb a változás az ültetvényes hosszabb élete miatt. Az alma némileg visszaszorult, de még így is vezet, 2010-ben gyümölcsöseink 37 százalékán volt alma, 2020-ban már csak 31-en. A dió aránya némileg nőtt, de fontos, hogy ezek 2020-as adatok, azóta az Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy az ország számos diótermesztő területén jelentős károkat okozott, ami csökkentette a dió jövedelmezőségét.

Az állattartók esetében a legfontosabb változás, hogy míg az állatállomány az utóbbi 10 évben nagyjából stagnált 1,9 millió állategység körül (a magyar állattállomány a rendszerváltás környékén és a 90-es években csökkent óriásit, azóta nem tapasztalhatóak benne gyökeres változások), addig az állattartók száma továbbra is drasztikusan csökken. 2010-ben még 250 ezer állattartó gazdaság volt, 2020-ban már csak 117 ezer.

Az állattartó gazdaságok a vezetőik végzettségében is elválnak a növénytermesztőktől, itt ugyanis a vezetők 67 százalékának csak gyakorlati tudása van, felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel pedig csak 6 százalékuk rendelkezik. A növénytermesztőknél ehhez képest a szőlő esetében a legmagasabb a csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező használók aránya, de ott is csak 32 százalékos, míg a szántók esetében a használók 40 százalékának felsőfokú, 30 százalékuknak pedig középfokú mezőgazdasági képesítése van.

Állategységben kifejezve Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartják a legtöbb haszonállatot, ebben a három megyében él a magyar állatállomány harmada.

Állategységben kifejezve jelentős a sertés- és a szarvasmarha-ágazat túlsúlya, a teljes állomány 73 százaléka ebbe a két fajba tartozik. Fontos, hogy ez az adat csak állategységben kifejezve helytálló, hiszen értelemszerűen több baromfi van Magyarországon, mint szarvasmarha. A statisztikai összeírások azonban a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében nem egyeddel, hanem állategységgel számolnak, és egy állategységbe több baromfi vagy nyúl tartozik.

Egyedszámra egyébként 2,92 millió sertés, 933 ezer szarvasmarha, 993 ezer juh és 31 millió tyúk él Magyarországon.

A földhasználatot tekintve a 4,9 millió hektáros mezőgazdasági területet 216 ezer gazdaság használja. A földhasználat jogcíme szerint a terület 45 százalékát tulajdonosként, 50 százalékát bérlőként és 5 százalékát egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) művelték a gazdaságok, ebben érdemi változás 2010 óta nem történt.

A saját tulajdonú területet használó gazdaságok aránya a szőlők és gyümölcsösök között a legnagyobb, 70 százalék fölötti, míg gyepnél már csak 50, szántónál 43. Természetesen a kisgazdaságok körében a legalacsonyabb a bérelt területeket használók aránya, ők szinte kizárólag saját tulajdonú földön gazdálkodnak. Ehhez képest minél nagyobb egy gazdaság, átlagosan annál több bérelt területet használ, a legnagyobb méretkategóriában már 70 százaléknál is nagyobb a bérelt területek aránya a saját tulajdonúakhoz képest, de ez a földtörvény előírásaiból is következik.

Közben folyamatosan nő a gazdaságok irányítóinak átlagéletkora. Az összes irányító átlagéletkora 57,9, a férfiaké 57,1, a nőké 59,6 év. 2010-ben a gazdaságok 28 százalékát irányította 65 éves és annál idősebb személy, 2020-ban már 35 százalékukat. A gazdasági szervezetek esetében ez az arány 7-ről 22 százalékra, az egyéni gazdaságoknál 28-ról 36-ra növekedett. A vezetők átlagéletkora Békés megyében a legmagasabb, és (ha Budapesttől eltekintünk) Borsodban a legalacsonyabb.

Az összes irányító 71 százaléka férfi, a fiatalabb korosztályokban még nagyobb a férfi irányítók aránya - írja a KSH.

Folyamatosan nő a mezőgazdasági képesítéssel rendelkező vezetők aránya is, míg 2010-ben ez 20 százaléknál is kevesebb volt, 2020-ban már majdnem 40 százalékot tesz ki. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb.

Forrás: KSH

A mezőgazdasági munka mennyisége az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent, míg 2010-ben összesen 350 ezer éves munkaerőegységet fordított mezőgazdasági termelésre a magyar társadalom, 2020-ban már csak 244 ezret, ami közel 30 százalékos visszaesést jelent.

Összességében a termelési szerkezeten is látszik, hogy a magyar mezőgazdaság komoly munkaerőproblémával küzd. Az ágazatok között és a terményszerkezetben is többnyire azok a kategóriák törnek előre, amik a lehető legkevesebb szakképzett munkaerőt igényelnek. Ez önmagában nem lenne óriási probléma, azzal együtt viszont igen, hogy az ország földrajzi és időjárási adottságai, valamint talajviszonyai alapján fejleszthetőek lennének a munkaerőigényesebb ágazatok is, ráadásul a magyar mezőgazdaság korábban hagyományosan erős volt ezekben az ágazatokban.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt