A következő előadásokkal várunk benneteket:

Kullancsok: tévhitek és tények

Földvári Gábor - Szt István Egyetem, Parazitológiai és Álattani Tanszék (http://www.univet.hu/units/Parazitologia/own/parasiteweb.html)

A kullancsok már régóta fenntartják a tudományos és közérdeklődést egyaránt. Mivel sokan félnek tőlük, valamint jelentős üzleti tevékenység is köszönheti nekik létét, számos tévedés és félrevezető információ terjed róluk. Az előadás megkísérli eloszlatni a kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos tévhiteket, valamint betekintést nyújt a kullancsok biológiájának izgalmas világába.

Természetes kutatólaboratórium a talpunk alatt

Erőss Anita - ELTE, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Budapest alatt egy különleges karsztrendszer található, melynek termálvizei világhírű fürdőket táplálnak és óriási barlangrendszereket oldanak ki. A barlangok és a termálfürdők fővárosa tehát egy természetes kutatólaboratórium, ahol például a mikrobák barlangképződési folyamatokban betöltött szerepe is közvetlenül vizsgálható.

Az autofágia és az apoptózis kapcsolata a C. elegans egyedfejlődése során

Erdélyi Péter - ELTE, Genetikai Tanszék

Az apoptózis az egész élővilágban előforduló, szabályozott sejtpusztulási folyamat, amelynek pontosan meghatározott funkciója van az egyed normális fejlődése és az egész élete során. Az autofágia az eukarióta sejtek szabályozott önemésztő folyamata, amelynek hiperaktivitása a sejt halálához vezethet, amelyet az apoptózistól (I-es típusú programozott sejthalál) megkülönböztetve II típusú programozott sejthalálnak is neveznek. E két sejttani folyamat közös szabályozásának vizsgálatához a genetikai modell rendszer Caenorhabditis elegans fonalférget használtam. Érdekes módon az apoptózis deficiens törzsek életképesek, fertilisek és morfológiailag normálisak, és az autofág génekre nullmutáns állatok is hasonló fenotípussal jellemezhetőek. Ezzel ellentétben azok a kettős mutáns állatok, amelyekben az apoptózis és az autofágia is genetikailag blokkolva van, embrionális korban elpusztulnak és súlyos morfológiai rendellenességeket mutatnak. A két sejtpusztulási folyamat tehát egymást kiegészítve szükséges a normális egyedfejlődéshez és életképességhez.