Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint sérti a tulajdonhoz fűződő jogot a köztisztviselők fizetésére kivetett 98 százalékos különadó, és mint ilyen ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A verdiktet az N.K.M néven azonosított panaszos keresetére hozta a strasbourgi testület.

Emlékeztetőül: a vonatkozó törvényt 2010-ben szavazta meg a parlament, majd októberben alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. A módosított jogszabály 2011-ben újra elbukott az alkotmányossági próbán, végül újabb módosítást követően 2011-ben lépett hatályba. N.K.M-et 30 év munkaviszony után két hónappal a törvény hatályba lépését követően bocsátották el, a munkaszerződés szerint járó 3,5 milliós végkielégítésből pedig az állam beszedte a különadót. A strasbourgi bíróság elismerte, hogy a magyar kormány a társadalmi igazságérzetet akarta helyreállítani a magas végkielégítések megadóztatásával, de az intézkedéssel aránytalan sérelmet okozott a keresetet indító köztisztviselőnek. A magyar államnak az ítélet értelmében 11.000 euró pénzbeli kártérítést és 6000 euró költségtérítést kell fizetnie N.K.M-nek.

Nem lepődnénk meg, ha ezt követően a hasonló helyzetben lévő magyar köztisztviselők tömegesen vinnék Strasbourgba az elbocsátásukkal kapcsolatos jogvitákat (feltéve, hogy az összes magyar jogorvoslati lehetőséget kimerítették). Az ítélet csak az egyedi esetre vonatkozik, a strasbourgi bíróság nem mondhatja ki a vonatkozó törvény érvénytelenségét, de az ítélet hasonló esetekben iránymutató a magyar bíróságoknak is.