Lehúztak ma 75 milliárdra, de jön 500
2013 szeptember 09., 12:06
Lázár: Gábor, lekapcsolnád a villanyt?
- Lázár János csicskáztatta, majd bemutatta új helyettesét.
- A hatékonysággal volt baj, ezért kellett átvennie a pénzosztást.
- 600 milliárdnyi projekt került a bedőlés szélére, egy részét elvették a győztesektől.
„Laci néni nem volt elég hatékony” – hangzott az egyik változat. „A kormányüléseken az egy az egyenlők között kevésbé tudott erős lenni, mint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki vitás esetekben a miniszterelnök nevében képes hatékonyan megoldani a felmerülő problémákat” – hangzott ugyanez sokkal komolyabban megfogalmazva. Az elsőt egy EU-s pénzosztást partvonalról figyelő ember mondta, a másodikat egy helyettes államtitkár.
Arra kerestem a választ, hogy mit jelent az, hogy Petykó Zoltán NFÜ-elnököt, és az ügynökséget felügyelő fejlesztési minisztériumot (amit Németh Lászlóné vezet) kiszorították a nagy pénzosztásból. Mindkettőjüket Simicska Lajos kormányzati emberének tekintették, és persze mindenki azon spekulált, hogy ez vajon a befolyásos vállalkozó elleni lépés lehetett vagy valami más oka volt az átszervezésnek?
Minél több emberrel beszéltem erről, egyre inkább az lett a benyomásom, hogy az erőviszonyok érdemben nem változtak. Vannak ütközések és elégedetlen érdekcsoportok, de azzal, hogy Lázár János lett a legtöbb pénzt szabadon mozgató szervezet irányítója, nem történt érdemi változás.
Három jelenség vezetett ahhoz, hogy Lázár János augusztusban átvette területet:
- Úgy nézett ki, hogy a bedőlő projektek miatt 600 milliárd forint beragad, nem lehet lehívni.
- Brüsszel befagyasztotta a legzsírosabb programok kifizetését. Augusztusra legalább 600 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott már fel.
- Miután decemberben kiderült, hogy 2014-től szétszedik az NFÜ-t, a pénzosztó szervezet dolgozói közül többen megzakkantak.
A középső problémáról már korábban részletesen írtam, és hétfőn nagyjából meg is oldódott.
Lázár aláz
Augusztus 12-n az Uránia Moziban kellett gyülekeznie az NFÜ összes dolgozójának. Lázár János tartott nekik reggeli eligazítást. Az történt, hogy Lázár egyszerre lett kormánybiztosként az NFÜ első embere, és államtitkárként az NFÜ-t ellenőrző Miniszterelnökség vezetője. Az önmagát ellenőrző szupertisztviselő bemutatkozni készült.
Állítólag úgy volt, hogy Dányi Gáborral először találkozik az NFÜ Wesselényi utcai székházában, és együtt mennek át a Rákóczi úti moziba. Dányi vezette május óta az NFÜ-t, és Lázár helyetteseként most is ő a főnök a házban. Többek között Dányi vezetői megbízását kellett bejelenteni a moziban.
Csakhogy Lázár egyenesen a moziba ment, ahol azzal viccelődött a dolgozóknak, hogy a beosztottak már itt vannak, de a főnök még nincs. Dányinak végre szólt valaki, és rohant a moziba.
Dányi csicskáztatása a színpadon is folytatódott. Több résztvevő is elmondta, hogy Lázár panaszkodni kezdett az erős reflektorra. „Gábor, lekapcsolnád azt a villanyt?” – fordult a szintén színpadon ülő Dányihoz, aki zavartan lement intézkedni.
Lázár ezután elmondta, ha valakit korrupción kapnak, akkor azt nemcsak kirúgja, hanem elintézi, hogy soha többé ne tudjon elhelyezkedni. És ha kell, mind a 600 dolgozót lecseréli. Beszéde legvégén jelentette be, hogy az imént villanyoltásra küldött Dányi Gábor lesz az operatív főnök. Hozzátette, hogy sokan tanácsolták neki, hogy inkább szabaduljon meg tőle, és a színe is állítólag túl vörös, de ő úgy döntött, lehetőséget ad neki a bizonyításra.
A dolgozók ebben a hangulatban ültek be Wesselényi utcai irodáikba, kiosztani az utolsó százmilliárdokat, amire ebben a ciklusban (2007-2013) Magyarország még jogosult.
Az új ember jó régi
Dányi Gábor karrierje ritka a magyar közigazgatásban, az őt ismerők szerint az a titka, hogy nagyon megbízható végrehajtó. Nem szeret szerepelni, ehhez a cikkhez sem akart nyilatkozni. A politikai balról és jobbról is azt mondták róla, hogy „jó srác”.
Még az első Orbán-kormány végén Matolcsy György minisztériumában ő intézte az első Széchenyi-terv pályázatait kezelő szoftver beszerzését. A Medgyessy-kormány megalakulása után, már készülve az EU-s pénzek lehívására, Dobrev Klára (Gyurcsány Ferenc felesége) őt bízta meg a később EMIR névre keresztelt pályázatkezelő program legyártatásával is. Ugyanaz a budaörsi cég kapta a feladatot, mint a Széchenyi-terv idején, a Welt 2000 Kft.
A bökkenő ott volt, hogy az EMIR forráskódját nem vette meg az állam. A Welt 2000 nélkül a mai napig nem lehet hozzányúlni. A szerzői jogi probléma igen sokba került, 2008-ig 3,8 milliárd forintot kellett kifizetni a kft-nek, hogy az aktuális igényekhez módosítsák a programot. Jó nagy botrány volt ebből az előző évtized végén, sokan korrupciót sejtettek. Lázár erre az ügyre célozhatott, amikor Dányi színét firtatta.
Hogy miért ilyen szerződést kötött akkoriban az NFÜ elődje a szoftverfejlesztőkkel, azóta sem világos. Van aki szerint senki nem gondolta végig a következményeket, van aki szerint ebben semmi botrányos nincs, és vannak akik szerint pártok feletti nagykoalíciós pénzcsapolás volt ez. A beszerzést Dányi intézte, de az akkor hatalmon lévők szerint „nem ő döntött”.
Dányi a baloldali kormányok idején az NFÜ informatikai hátterét irányította, majd a kormányváltás után Fellegi Tamás minisztériumába került helyettes államtitkárnak. Az EMIR botrányra hivatkozva megtámadta a Magyar Hírlap, de ez nem törte derékba karrierjét. Fellegi távozása után Petykó Zoltán visszahívta az NFÜ-be, informatikai elnökhelyettesnek. Fontos bizalmi emberré nőtte ki magát. Állítólag hivatalos informatikai feladatkörén túl egyes nagy pályázatok egyengetésével is foglalkozott.
Többen is azt mondták, hogy májusi távozása után Petykó ajánlotta az NFÜ élére. „Gábor pontosan tudja, hol vannak a hullák a szekrényben, évekre visszamenőleg” – vélekedtek többen is arról, miért maradhatott. „Kellett valaki, aki jól ismeri a házat, és ha baj lesz, akkor lesz kire fogni a kudarcot” – tették hozzá.
Személyes erejét mutatja Lázár viselkedése. A munka nagyságát pedig az, hogy az NFÜ-t rövid pórázra kellett vennie a miniszterelnöknek.
Nem felelt meg, mert nem felelt meg
Több pályázatíró is arra panaszkodott, hogy idén rosszabb lett a helyzet tavalyhoz képest. „Tömegével dobnak vissza szubjektív szempontokra vagy formai okokra hivatkozva pályázatokat” – mondták, elsősorban GOP-os pályázatírók. (A GOP az a program, aminek kedvezményezettjei szinte kivétel nélkül vállalkozások.)
„Nagy pályázatoknál eddig is jellemző volt, hogy választani kellett három-négy-öt ügyvédi iroda közül, akiket be kellett vonni tanácsadónak, ahhoz hogy meglegyen a pénz. De nagy multikkal ezt eddig nem nagyon merték csinálni. Most előfordult, hogy a kormánnyal stratégiai megállapodásban lévő külföldi óriáscég K+F pályázatát dobták vissza, mert rossz helyen volt szerintük egy aláírás. Aztán kiderült, hogy be kéne vonniuk az egyik ilyen csókos ügyvédi irodát. Multiék nem mentek bele, és a Szijjártóhoz mentek panaszkodni. Ezután kis hiánypótlással átment a pályázat.” (Szijjártó Péter külgazdasági államtitkárról van szó.) Ez a történet többek szerint azt példázza, hogy idén korrupciós szempontból sokat durvult a helyzet.
Kákán is csomót
A pályázatok elbírálására hivatalosan 30 nap van. 90 és 200 napos elbírálások soráról számoltak be pályázatírók.
A kifizetésekre 60 nap van. Van olyan pályázat, ahol január óta nem érkezik meg a pénz, ám hiánypótlásra sem szólítottak fel a pályázót, egyszerűen nem jön semmilyen válasz sem. A 200 napos fizetési határidő egyáltalán nem számít már ritkának.
Volt olyan indoklás, hogy valaki azért nem nyert gépvásárlásra támogatást, mert „az árajánlat tevőjének nincs gépgyártási kompetenciája”. Az érvelés abszurd, hiszen a kereskedőnek miért kellene értenie a gyártáshoz?
Volt olyan indoklás, hogy a pályázó 2010-es árbevételét találták elégtelennek, holott ennek vizsgálata nem szerepelt a kritériumok között. Ha szerepelt volna, nem pályázott volna.
Az ilyen panaszokat elég hosszan lehetne még sorolni, és már blog is gyűjti őket. A csúszások és a szubjektívnak tűnő elbírálások mögött két dolgot sejtenek a pályázatírók: egyrészt a brüsszeli befagyasztás miatt nem volt pénz, és ezért mondvacsinált okokra hivatkozva blokkolják a rendszert.
Másrészt szétesés van a hivatalban: ahogy kiderült, hogy megszűnik az NFÜ, az emberek elkezdtek munkát keresni vagy kétségbeesni. És előfordult, hogy aki erős pozícióban volt, már a jövőjére kezdett gondolni: elszabadult a korrupció. „Utolsó perces rablás megy” – fogalmazott egy pályázatíró, aki egymás után szembesült érthetetlen kifogásokkal és korrupciós kísérletekkel is.
A bizonytalanság, a befagyasztások miatt a rendszer kezdett szétesni. Közben pedig egyre keményebben jöttek az üzenetek a miniszterelnöktől, hogy nem maradhat lehívatlan pénz. Ahogy pedig fogytak a keretek, egyre többen panaszkodtak a politikai vezetés felé. Eljött az idő, hogy már nagyobb települések fideszes polgármesterei sem tudtak biztosra menni, hiába járták be az ismert utat, ha egy-egy pályázatot akartak egyengetni.
Ráadásul sehonnan máshonnan nem lehet már pénzt adni. Az összes magyarországi beruházás 97%-ban van EU-s pénz, akár az állami, akár a magánszféra intézi.
A tünetek felerősödésével felgyorsították az NFÜ átalakítását. Nem várták meg a 2014-es EU-s költségvetési ciklus kezdetét, hanem a tavaszi terveket felülírva már augusztusban a Miniszterelnökséghez került az ügynökség.
Nem szűnik, meg csak átalakul
Az NFÜ-ről mostanra kiderült, hogy nem teljesen szűnik meg, csak a dolgozókat szétszórják a minisztériumok között, és egy központ is megmarad a Miniszterelnökségen. Az irányító hatóságok mennek az egyes tárcák alá, ezek vezetőit mostanában jórészt már le is cserélték a miniszterek belátása szerint. Azonban hogy milyen minisztériumok és milyen miniszterek lesznek tavasztól, azt nem lehet tudni, ezért a helyzet továbbra is ideiglenes.
Az egyes miniszterek most jobban beleszólhatnak, hogy mire menjen pénz, de Lázár feléjük is jelezte, hogy nem ők a főnökök. Akinek a kezelésében lévő irányító hatóságnál beragad pénz, annak a minisztériuma a 2014-es költségvetésből annyival kevesebbet kap, mint amennyi pénz lehívatlan maradt.
Beragadás
Mintegy 600 milliárd forintra már van győztes, de úgy tűnik, hogy a projekt bukni fog, nem lehet lehívni időben a pénzt Brüsszelből. Ez elég nagy tétel, hiszen összesen 8200 milliárd állt rendelkezésre ebben a ciklusban.
Ilyen típusú baj szinte csak az állami kedvezményezetteknél van. Önkormányzatoknál, állami intézményeknél és állami cégeknél. Részben ebből okulva akarja a kormány a következő ciklusban a támogatások 60 százalékát a magánszférába irányítani. Kiderült, hogy az állam nem tud megbirkózni a pénz szabályos elköltésével.
A kormány ezért egyrészt könnyítéseket eszközöl, többek között erről is tárgyalt Lázár hétfőn Brüsszelben: az önrész csökkentésével vagy kedvezményes állami hitellel, illetve a szállítói előlegek növelésével fel lehet gyorsítani egyes beruházásokat. Ezek az elemek idén már megjelentek meg a rendszerben.
Államosított pályázatok
Máshol az állam közvetlenül lépett közbe: 59 úgynevezett derogációs projektet máris államosítottak. Ezek olyan beruházások, amiket kötelező megcsinálni az EU-s szerződések szerint. Ivóvíz és csatorna valamennyi. 59 helyen ezek olyan késedelmet szenvedtek, hogy a nyertes önkormányzatoktól elvették a projektet, és a fejlesztési minisztérium egyik háttérintézményére bízták. Utóbbi egyetlen nagy pályázatban akarja megoldani ezeket, hogy legyen idő lehívni rájuk a pénzt. Egy nagy nyertes viheti majd az egészet.
Amiről 2015 végéig nem lesz számla, azt költségvetési pénzből kell befejezni. Ez azért szigorú, mert a csatornázás jó lassú folyamat: az ásáshoz egyezkedni kell különböző tulajdonosokkal, közbeszerzéseket kell kiírni, engedélyek sorát beszerezni, és télen és nyáron is próbaüzemet tartani az átadás előtt.
Várhatóan több olyan eset is lesz még, hogy a kormány elveszi a projekt befejezését a kedvezményezettől (jellemzően önkormányzatoktól), ha azt látja, hogy a helyiek elakadtak. Az így központosított és egybegyúrt építkezések elnyeréséért nyilván komoly verseny lesz.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.