• Az oroszok addig zsarolták Ukrajnát, míg az utolsó percben mégsem írták alá a társulási szerződést az EU-val.
• Ezt tették Örményországgal is.
• A módszerek durvák voltak.
• Ott állt hülyén Európa elitje a pénteken zárult vilniusi csúcson.
• Putyin 2015-ben alakítaná meg az Eurázsiai Uniót, ami a Szovjetunió restaurálása volna.
• Az érdekszférákért vívott harcban Nyugat-Európa eljutott végső határaira.

Csütörtökön és pénteken mindenki nagyon kínosan feszengett Vilniusban. Ott volt 20 európai ország vezetője, és öt ex-szovjet tagállam első embere is, de nem történt meg az az aláírás, amiért felvonultak.

A hangulatot jól jellemzi az alábbi videó. Ezen Angela Merkel német kancellár és Dalia Grybauskaite litván elnök azt magyarázzák a fölébük tornyosuló, idegen nyelvet nem beszélő ukrán elnöknek, hogy többet vártak. Janukovics pedig szabadkozik, hogy ez van, nagyon nehéz helyzetbe került. (1:49-től lesz érdekes a felvétel.)

Úgy volt, hogy a litván fővárosban ünnepélyesen aláírják 4 ex-szovjet tagállam és az EU társulási szerződését. Ez lényegében egy 2014 őszén élesedő szabadkereskedelmi megállapodás lenne, de ösztöndíjprogramok és egy csomó minden benne volt még. A 90-es években ilyet irt alá Magyarország, és a többi, 2004-ben csatlakozott tagállam is.

Az oroszok ezt nem engedték meg. A négy reménybeli aláíróval öt éve tartanak a tárgyalások, azóta készítették elő a vilniusi ceremóniát.

Először Örményország táncolt ki, még szeptemberben. Aztán egy hete Ukrajna lépett vissza. Maradt Moldávia és Grúzia. Ők aláírták. A négy reménybeli csatlakozó közül mérete és stratégiai pozíciója miatt Ukrajna messze a legfontosabb. Visszalépése azt jelenti, hogy Európa nyugati fele vereséget szenvedett Oroszországtól a befolyási övezetekért vívott küzdelemben.

Viktor Janukovics ukrán elnök a múlt héten éppen Bécsben tárgyalt az EU vezetőivel, amikor miniszterelnöke otthon bejelentette, hogy ez most nem fog menni.

„Ahogy egy apa sem hagyhatja a családját kenyér nélkül, én sem hagyhatom sorsára a bajban a népemet”

- mondta Janukovics arról, hogy miért nem írta alá a szerződést. Amikor ezt mondta, százezer ember tüntetett Kijevben, hogy mégis írja alá.

„Ismétlem, ez egy kikényszerített döntés, nem volt más választásunk, és az idő minket fog igazolni”

– ezt pedig pénteken írta Facebook oldalára az ukrán külügyminiszter.

Az oroszok kihéztetéssel és fegyverrel nyertek

Oroszország nagyon bekeményített. Örményországot állították át először. Örményországnak területi viszálya van a sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, Karabah hovatartozásáról. Karabah most kvázi önálló, az örmények irányítják, és az azeri hadsereg évtizedek óta körbeveszi. Az örmények azért tudják megtartani, mert az oroszok mellettük vannak. Van orosz katonai bázis Örményországban, és ezért az azeriek nem támadnak.

Ahogy közeledett a vilniusi aláírás időpontja, az oroszok augusztusban váratlanul fegyvert adtak el az azerieknek, 1,5 milliárd dollár értékben. Majd szeptemberben Putyin Moszkvában közölte az örmény elnökkel, hogy mehetnek az EU felé, de akkor bukják Karabahot. Az örmény elnök helyben bejelentette, hogy semmit sem fog aláírni Vilniusban.

Nyáron kezdődött Ukrajna regulázása is. Oroszország váratlanul embargót hirdetett egy csomó ukrán termékre, jelentős vasúti és katonai megrendelések álltak le. Emiatt 25 százalékkal csökkent az ukrán export, és 1,5 százalékkel az ukrán gazdaság teljesítménye.

Aztán ősszel az oroszok azt mondták, hogy felemelik a földgáz árát. Majd azt, hogy egyáltalán nem szállítanak gázt, mert Ukrajna túl sok pénzzel tartozik. Ha nincs gáz, akkor Ukrajna megfagy a télen, és az ipar teljesen leáll.

November 9-én Janukovics titokban Moszkvába utazott, aztán a múlt hét elején Szentpétervárra. Éjszakába nyúlóan tárgyalt Putyinnal, és úgy jött ki, hogy nemet mond Európára. Az alku részletei nem nyilvánosak, de szinte bizonyos, hogy a kereskedelmi embargó és a földgáz ügyét is megoldották.

A litván elnök hiába mondta, hogy ők bezzeg a 90-es években lehúztak egy telet fűtés és melegvíz nélkül, amikor az oroszok őket zsarolták hasonló módszerekkel. A helyzet nem ugyanaz. Ukrajna nagy és zavaros ország, az EU teljes jogú tagja belátható időn belül úgysem lesz. A lakosság sem egyértelműen nyugat-párti. Egy eheti közvélemény-kutatás szerint 39 százalék akarta volna az EU-s szerződést, de 37 százalék inkább az oroszokkal kötne megállapodást. (A többiek nem tudják.)

Készül a Szovjetunió 2

Márpedig megállapodást az oroszok is ígérnek. Vlagyimir Putyin nagy terve az Eurázsiai Unió megalakítása 2015-ben. Ez szabadkereskedelmi övezet, de politikai szövetség is lenne.

Lényegében a Szovjetunió vagy a cári Nagy-Oroszország visszaállítása.

Eddig Kazahsztán és Fehéroroszország mondta, hogy ők benne vannak. Aztán szeptemberben már Örményország is. Az oroszoknak még Ukrajna kell nagyon. Részben mert nagy, részben mert katonai bázisai vannak a Fekete-tengeren, és részben mert Ukrajnán keresztül exportálják a legtöbb gázt nyugatra. Ukrajna olyan érdekszféra, amihez az oroszok ragaszkodnak. És most bebizonyították, hogy néhány hónap keménykedés is elég, hogy maguk mellé állítsák.

Akiket futni hagynak

A többi, kisebb ország kevésbé fontos, bár azokat sem hagyják csak úgy átmenni a nyugathoz. Grúziának két része is orosz megszállás alatt van (Abházia és Dél-Oszétia). 2008-ban egy gyors háborúval mutatták meg az oroszok, hogy ezeket sosem szerezheti vissza Grúzia. Azóta a grúz NATO-csatlakozás is lekerült a napirendről. A gazdasági embargó Grúziát már régóta sújtja orosz részről, csak a grúzok ezt inkább elszenvedik. A viszonylag kis ország az USA nagy anyagi támogatásával vegetál. (Az USA másoknak nem segít így a volt szovjet tagállamok közül.)

A rettentően szegény Moldávia egy része (Transznyisztria) szintén orosz katonai megszállás alatt van. A maradék, román többségű részen élők pedig jórészt már EU-s állampolgárok, hiszen Románia útlevelet és állampolgárságot ad minden ezt kérő moldávnak. Moldáviaval szemben is él az orosz embargó, igaz, boron kívül nagy tételben onnan soha semmi sem ment Oroszországba. Most már bor se megy, de a románok életben tartják a maradék Moldáviát.

Két fegyveres konfliktusokkal és polgárháborúval fenyegetett, nagyon szegény és kicsi országot hagyott az EU felé fordulni Oroszország.

(A többi ex-szovjet tagállam közül Azerbajdzsán és Türkmenisztán érdekes még, előbbi olaja és földgáza, utóbbi nagyon sok földgáza miatt. Ezek egyikével sem tárgyal komolyan az EU, olyan ordas diktatúrákról van szó. Az azerieket ráadásul támogatják a törökök, míg Türkmenisztán egyre inkább Kína érdekszférájába kerül.)

Európa ezen a pályán nem rúg labdába

Jól látszik, hogy az EU hiába a világ legnagyobb gazdasága, nagyhatalomként nem tud fellépni. Nincs katonai ereje, és könnyen elkölthető pénze sem. Ráadásul tiszta gazdaságot és demokratikus intézményrendszert követel, minden egyes közeledésért cserébe.

Janukovicsnak például ki kellett volna engednie a börtönből legnagyobb politikai ellenfelét, Julia Tyimosenkót a társulásért cserébe. Tyimosenko az utóbbi heteket kórházban tölthette, ám most hamarosan visszaviszik a cellájába.

Európa már csak a Balkán felé terjeszkedhet

Carl Bildt svéd külügyminiszter azt írta csütörtökön a Twitterre, hogy azt hallotta, hogy az ukránok az Európai Energetikai Közösségből is kiszállnak, és ez végképp aláássa majd az EU és az ukrán kapcsolatokat.

Az EU még a válság előtt két irányt nyitott az óvatos terjeszkedésre. Francia és spanyol kezdeményezésre jött létre a Mediterrán Unió, ami az észak-afrikai országokat hozta volna közelebb Brüsszelhez. Az arab tavasz óta ez a vonal elhalt. Lengyel és svéd kezdeményezésre alakult a Keleti Partnerség, a volt szovjet tagállamok felé nyitás jegyében. Most az ukrán nemmel ez siklott félre.

Tartalék már csak a Balkánon van: a volt Jugoszlávia EU-n kívüli részeivel köt Brüsszel egyre szorosabb megállapodásokat. Úgy tűnik, hogy ezzel az EU elérte terjeszkedésének végső határát.

Hogy az oroszok közben feltámasztják-e a régi birodalmukat, az még korántsem biztos. De hogy nagyot léptek most ebbe az irányba, az egyértelmű.