Türkmenisztán lehet az új barátunk

Türkmenisztán húsz éve nyerte el függetlenségét, és elkezdte építeni azt a csodát, amelyet mindannyian megtapasztalhattunk most

- nyilatkozta Schmitt Pál még 2011-ben Asgabatban, amikor a magyar államfők közül elsőként kereste fel a közép-ázsiai országot. A keleti nyitás jegyében járt arrafelé, Türkmenisztán mellett Üzbegisztánt és Azerbajdzsánt is útba ejtette, népes kíséretében üzletemberekkel.

Az államfő nem tagadta az út célját: Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a régióval, hiszen itt óriási gáz- és olajkészletek vannak.

Sajnos a türkmén gázt a jelek szerint a kínaiak lenyúlják a teljes világ elől, de ez nem akasztja meg a barátkozásunkat. Hogy mennyire komolyak a szándékaink, arra utal, hogy Orbán Viktor tavaly májusban a magyar-türkmén vegyes bizottság vezetésével is Szijjártó Pétert bízta meg.

Megpróbáltuk megtudni, mit végeztek eddig, de sajnos nem kaptunk választ.

A Boldogság Palotájának avatási ünnepsége 2011-ben. Fotó: AFP

Közben viszont beérett Schmitt Pál munkája.

A magyar államfő nem kertelt, amikor megmondta türkmén vendéglátóinak, hogy

a magyar egyetemek híresek, sok külföldi hallgató tanul az országban,

és a Magyarországon tanuló türkmén diákok is tovább erősíthetnék a két ország kapcsolatát.

A múlt pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, amivel felhatalmazást ad a Magyarország és Türkmenisztán közötti oktatási, tudományos és kulturális együttműködésről szóló egyezmény szövegének véglegesítésére.

Sajnos a szöveg még nem publikus, az Emmi sem árult el semmit róla, de Türkmenisztán közelmúltbeli története azért adhat alapot.

Amióta 2006 végén szívrohamban meghalt a személyi kultuszban magas minőséget hozó Nyijazov, aki lényegében istenként uralkodott, utóda, a nehezebben kimondható nevű Berdimuhamedov unalmasabban, csak egy átlagos diktátor szintjén irányítja az országot. Volt például elnökválasztás, kettő is. Az elsőt, 2007 februárjában a szavazatok 89,23 százalékával nyerte Berdimuhamedov. Nem végezhette rosszul a munkáját, mert a másodikon, 2012-ben már a szavazatok 97 százalékát kapta. Volt több jelölt, de egyik sem volt ellenzéki. Emiatt az EBESZ például teljesen feleslegesnek tartotta, hogy megfigyelőket küldjön a választásra.

Ötcsillagos szálloda megnyitója tavaly nyáron. Az átlagos türkmén azért még messze van ettől. Fotó. AFP

Nemcsak elnökválasztás volt, hanem képviselőket is választottak. 2008-ban az ország akkor egyetlen bejegyzett pártja, a Türkmenisztán Demokratikus Pártja az összes képviselői helyet megszerezte. Tavaly a kormánypárt kihívója a 2012-ben alakult Iparosok és Vállalkozók Pártja volt, ami egyébként teljes mértékben támogatja a kormány tevékenységét. Nem váltottak a türkmének.

Türkmenisztán nem áll kifejezetten jó helyen, ha emberi jogi vagy sajtószabadsági összeállítások készülnek (a korrupciós listákon viszont elől vannak), legutóbb az Újságírók Határok Nélkül szervezet rangsorában volt leghátul Észak-Koreával és Eritreával együtt.

Türkemnisztánban a legalacsonyabb az internetet használók aránya, az már komoly reformnak számított, amikor két internetkávézót is nyitottak, amit katonák őriztek és a személyi adatok lediktálása után lehet a gépekhez ülni. Akár elő is lehet fizetni a természetesen állami szolgáltatónál, de horribilis árakon.

Kereskedelmi tévék és rádiók nincsenek az országban, és az elnök harcot hirdetett a külföldi csatornákat elérhetővé tevő tányérantennák ellen, mert azok csúfítják a városképet.

Tartalom persze Nyijazov nélkül is van a tévében. Itt például a gyengébb kiadású utód, Berdimuhamedov, az 54. születésnapjára rendezett televízióműsorban énekli a fehérvári huszárokat saját szerzeményével lepte meg a türkméneket.

A gitárt a fellépés után a nemzeti múzeumban helyezték el.

Azért minden nem kerül be, ami az elnökkel történik. Idén áprilisban például egy lóversenyen - ahol az ellenfelei látványosan visszafogták a lovaikat - hatalmasat bukott, elnyúlt a földön, a döbbent nézők azt hitték meghalt. Ezt nem mutathatta be a türkmén állami tévé, sőt a helyszínen lévő vendégektől is megpróbálták begyűjteni az összes felvételt.

Az elnök szerencsére nem sérült meg komolyabban, háromnegyed óra múlva átvette a győztesnek járó 11 millió dolláros díjat.

Az esemény maga is érdekes lehet számunkra, hiszen a türkmén is lovas nemzet. Már a Nyijazov is 20 millió dollárért építetett luxustelepet a legkiválóbb türkmén lovaknak, Berdimuhamedov pedig elrendelte, hogy minden évben lószépségversenyt rendezzenek a nemes telivérfajta, Akhal tekini tiszteletére. Éppen ezen bukott óriásit.

Hogy mennyivel más a mostani korszak, mint a megelőző, azt bizonyítja az is, hogy Berdimuhamedov éppen Schmitt 2011-es látogatása előtt kapta meg a Türkmenisztán Hőse kitüntetést, ami az ország legmagasabb kitüntetése, és a 600 fős bölcsek tanácsa javasolta az elnököt az elismerésre. Az indoklásban az állt, hogy Berdimuhammedow elévülhetetlen érdemeket szerzett Türkmenisztán nemzetközi elismerésének erősítésében. Emellett jelentősen hozzájárult országa gazdasági, kulturális és tudományos fejlődéséhez, s nagy mértékben segítette elő az oktatás és a sport fejlesztését is. Ebben lehet valami, hiszen megnyitotta például a tudományos akadémiát, amit elődje záratott be, és már művészeti képzés is indulhatott az iskolákban, ahogyan az opera sem tilos.

A szakítás látványos jele volt, hogy Berdimuhamedov elbontatta elődje grandiózus, aranyozott, a Nap felé forgó szobrát. Miközben magáról például még nem készítetett ilyet, visszafogottan csak portréi láthatók mindenhol az országban, de tényleg mindehol, lényegében nem készíthető fotó úgy, hogy a háttérben ne lenne ott az elnök.

2011-ben azért állított már ő grandiózus is emléket. A főváros déli határában 45 millió euróért készült el a türkmén alkotmány emlékműve. A főváros, Asgabat minden részéből látható, mindennel együtt 135 méter magas torony, magasabb mint bármi, amit Nyijazov idejében építettek.

-

Az elnök január elején leváltotta a nemzeti bank elnökét, és további banki vezetőket meg az energatikai cég irányítóit. Az indkolás szerint hibákat követtek el. Azt viszont korábban nyilvánosság vált, hogy nem nézte jó szemmel a felvett prémiumokat, amiknek a visszafizetését követelte.

És még valami Türkmenisztánról. A világ negyedik legnagyobb gázmezője van az ország alatt, de ez természetesen nem jelent általános nagy jólétet. Azért adnak valamit cserébe a szabadság korlátozásáért, hiszen a rezsiharcot húsz éve ott már sikeresen megvívta Nyijazov. Ingyenes az áram, a víz és a gáz. 2006-ban a parlament 2030-ig megszavazta az ingyenes rezsit.

Viszont éppen a napokban jelentette be az új elnök, hogy mégsem jár majd korlátlanul az ingyen gáz a lakosságnak, ami évente 5 millió dollárjába kerül az államnak. Mérőórákat szerelnek fel, hogy gazdaságosabb energiafogyasztásra szoktassák az embereket. Az így megspórolt gázt pedig inkább külföldre adják el, elsősorban Kínába.

Ezzel a videóval búcsúznék, ahol az elnök maga dj-zik, haladva a korral.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.