• Nagyjából kétszáz ember gyűlt össze vasárnap délután Budapesten, hogy támogassák a tüntető ukránokat.
• Abban minden felszólaló egyetértett, hogy ami most ott történik, az messze nem csak az ukránok ügye.

A Blaha Lujza téren vasárnap zömében fiatalok gyűltek össze, hogy szimpátiájukat fejezzék ki az Ukrajnában tiltakozókkal. A tüntetést magyar egyetemisták kezdték el szervezni, de csatlakozott hozzá a Magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat is. Elhangzott mindkét ország himnusza, felolvasták Jurij Andruhovics költő nyílt levelét, mécseseket gyújtottak a rendőri brutalitás áldozatainak emlékére, többen Jurij Verbickij fényképével kezükben érkeztek.

Utána pedig a felszólalok elmondták, miért szól az egész történet jóval többről, mint az ukrán belpolitikáról.

Az ukrán világkongresszus alelnöke, a magyarországi ukrán önkormányzat elnöke, Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy a tiltakozások már nem az EU-hoz való csatlakozásról szólnak. Az ukránok ma a szabadságukért küzdenek, nem akarnak az újraszerveződő Szovjetunió része lenni. Ha pedig az oroszok elfoglalják Ukrajnát, akkor Kelet-Közép Európa jön majd. Gazdaságilag már rég itt is vannak az oroszok. Ez az, amit Hartyányi szerint mind Magyarországnak, mind az Unió vezetőinek fel kell ismernie.

Hartyányi szerint a hatalmat magukhoz ragadó ukrán oligarchák már rég Európában vannak, itt vannak vállalataik, bankszámláik. De ugyanezt nem akarják megengedni az ukrán népnek, mert az a szabadságjogok és az emberi jogok biztosításával kéne járjon. Helyette koncentrációs táborba akarják zárni az egész országot. Pedig az ország történelme is igazolja, hogy mindig Európához tartoztak. Most mégis fasiszta módszerek ellen, a létezésükért kell küzdeniük.

Aki hallgat, az kollaboráns

- mondta, majd hozzátette, hogy az emberi jogok sárba tiprását soha nem szabad válasz nélkül hagyni.

A tüntetésen sok külföldi fiatal jelent meg, voltak írek, amerikaiak, németek és oroszok is. Őket külön köszöntötte Rokszolana Mucskova, aki Budapesten, a CEU-n tanul. Az ukrán diáklány is arról beszélt, hogy a tüntetések már nem a nemzetekről és nem is az Európai Unióról szólnak. Hanem már a kormány és a rendőrállam ellen.

Amikor pedig január 16-án elfogadta az ukrán parlament a gyülekezési jogokat gyakorlatilag felfüggesztő törvényt, olyanok is tiltakozni kezdtek, akik korábban nem emelték fel a hangjukat. Most már az egyetemes szabadságjogokért küzdenek, ennyiben pedig mindenkiért.

Freedom, equality, global solidarity

- kezdte skandálni Muchkova, amit átvettek a tüntetés résztvevői is.

Volt még, aki az ENSZ és az Európai Bizottság beavatkozását sürgette, Hartyányi pedig megígérte, hogy ha tovább fajul a helyzet, vagy ha  Janukovics elnök szükségállapotot hirdet, ismét tiltakozni fognak Budapesten is.