A problémákat megoldó átfogó intézkedésekre van szükség az oktatásban, egyszeri beavatkozással ezek nem kezelhetők

– mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy budapesti konferencián.

Pálinkás József A PISA-eredmények a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében című konferencia köszöntőjében mondta, hogy kritikai érzékkel kell elemezni a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásánál legutóbb, 2012-ben mutatott, a három évvel korábbi felméréssel összevetve romló PISA-eredményeit. Mivel ezeknek a tanulói teljesítményeknek kulturális és társadalompolitikai jelentőségük van, le kell vonni a következtetéseket.

Pálinkás szerint nem lehet igényeket állítani a diákokkal szemben akkor, ha az elvárások nem az egyébként „sokkoló” PISA-eredményekkel való szembenézésen alapulnak. A kutatásban, a tudományban és az oktatásban integráló szemléletű tartalomra és módszertanra van szükség, mert a matematikai tudás nem választható el a humán alapoktól, és ez fordítva is igaz.

Az információk megszerzésének és a kontextus megteremtésének hiánya mutatkozott meg a legutóbbi, 2012-es felmérésben, a természettudományok eredményeinek romlása mögött pedig a humán műveltség háttérbe szorulása is meghúzódik – mondta.

A magyar diákok körében a gyengén teljesítők aránya magasabb, mint a többi, a felmérésben részt vett országban, de a nagyon magas képességszintek tekintetében is sokkal alacsonyabbak a magyar mutatók.

A tehetséges diákokat kihívások elé kell állítani, világos jövőképet kell adni számukra – mondta.

2012-ben a korábbi felmérésekhez képest a gyengén teljesítő diákok aránya nőtt, a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, így Magyarország most a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedik el a rangsorban – mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára. Mint mondta, a szövegértés hiánya akadályozza a diákokat abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat megoldják, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyar diákok.

A matematikai felmérésben egyértelműen az ázsiai országok vezetnek, ebben Európában Észtország és Lengyelország fejlődött látványosan. Csapó elmondta:

A vietnámiak „mérföldekre járnak" a magyar diákok előtt matematikában, ez a mutató pedig Kazahsztánban fejlődött a legdinamikusabban.

Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra nőtt a korábbi 23 százalékról, és növekszik az iskolát korán elhagyók száma. Az EU 40 százalékot tűzött ki célul a diplomások arányát illetően 2020-ra, de Magyarország csak 30 százalékot vállalt.

A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk abban, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással. Csapó szerint tehetséges fiatalokat kell a pedagógus pályára vonzani, és ott meg is kell tartani őket. Túl soknak tartja azt a 39 intézményt, ahol pedagógusokat képeznek, mert ez szerinte a minőség rovására megy.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amit 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. (MTI)