Nemrég arról írtunk, ma Magyarországon nem feltétlenül szokás tudatosan felkészülni a kisbaba érkezése utáni időre. Babaholmik beszerzése, csecsemőellátási alapok megtudakolása - ez minden. Aztán történjen, aminek történnie kell, az életünk középpontjában ettől kezdve a gyermekünk áll. Érdemes azonban végiggondolni a család anyagi helyzetét, lehetőségeit, és bizony a munkába való visszatérés módját és idejét is. Vendégszerzőnk írása.

No de mire kellene készülni?

A család anyagi helyzetének megváltozását említette a korábbi cikk is. Az egyik vezető baba-mama blog felmérése (link) szerint csupán a párok 52 százaléka tesz félre pénzt előre a baba születése utáni időre, holott a szülés után az anya jövedelme kiesik, az állandó kiadások pedig megnövekednek.

A nő munkábaállására. Vajon hányan ülnek le végiggondolni, hogy ha már nem muszáj otthon maradni három évet - mikor akarnak és mikor tudnak visszamenni dolgozni?

Minek tervezzek, ha nincs lehetőségem választani?

Valóban nincs? Érdemes tudni, hogy a gyerek után járó juttatások sokféle módon kombinálhatók a család egyedi igényei szerint. Az első hat hónapra járó TGYÁS-t rendszerint csak az anya kérheti, de a GYED-et most már a dolgozó apa is, a GYES-t pedig az apa és a nagyszülők is igénybe vehetik. Például fél év anyai TGYÁS után jöhet fél év anyai GYED, majd egy év apai GYED-extra, és akár egy év apai GYES.

A munka szerencsés esetben nem kizárólag 5x8 óra hetente a munkahelyen. A munkavállaló kérelmére a jog szerint kötelező az eredeti munkaideje felének megfelelő részmunkaidőben őt foglalkoztatni, a gyermeke 3 éves koráig. Ezt mindkét szülő kérheti, de a munkaidő csökkenésével a dolgozó bére is csökkenni fog. Elméletileg tehát lehetséges a kisgyerekes szülők számára részmunkaidőben dolgozni. Érdemes megtudakolni, hogy a munkáltató belemegy-e ennél kevesebb, napi csupán néhány órás vagy heti néhány napos munkavégzésbe, van-e lehetőség távmunkára. A munkaadónak könnyebbség, ha a terhesség bejelentése nem jelenti számára azt, hogy a munkavállalója kiszámíthatatlan - de hosszú - időre, vagy akár örökre eltűnik.

Amíg az anya dolgozik, sokféle módon oldható meg a gyerekfelvigyázás. Az apa és anya fizetésének nagysága, munkahelyének stabilitása és a családi juttatások változatossága miatt akár az is jó döntés lehet, hogy az apa maradjon otthon a gyerekkel. A jövendőbeli nagyszülőkkel (akárcsak a munkaadóval) szemben úgy tisztességes, ha előre tisztázzuk, miben és mennyit számítunk rájuk. Érdemes a helyi lehetőségeket feltérképezni bölcsődétől a családi napközin át a bébiszitterig, hogy világosan kiderüljön, ezek közül melyiket reális igénybe venni - a létszám- és anyagi lehetőségek korlátai között.

Minek tervezzek, ha fogalmam sincs előre, mi lesz később?

Egyetértek azzal, hogy sokan nem tudják az első gyerekük születésekor, hogy akarnak-e másodikat és ha igen, mikor. Azt sem lehet tudni előre, milyen lesz anyának lenni, otthon lenni, naphosszat babázni. Viszont sokan vannak, akik terveznének, ha valaha eszükbe jutott volna, hogy van itt mit átgondolni - nekik mondom, saját példámon okulva: lehet. Azoknak, akik számára a baba érkezése különösen komoly anyagi megterhelés, mindenképpen tervezniük kellene, hogy megtalálják azt a megoldást, amivel a legjobban járnak anyagilag. Más okból, de szintén tervezniük kellene azoknak, akik örömüket lelik a munkájukban, szeretnek dolgozni - mert hamarosan nélkülözniük kell életük egy fontos részét. Könnyebb lehet teljes odaadással anyaként helyt állniuk, ha előre tudják, mikor és hogyan dolgozhatnak majd újra.

Ha valaki mégis ódzkodik is attól, hogy bármilyen határozott elképzelést felvázoljon magának a jövőről, akkor is őszintén tudom írni neki, hogy alaposan ismerje meg a saját lehetőségeit. Mert a tervezés, a tájékozódás nem kőbe vésett programpontokat jelent. Hanem nagyobb szabadságot és több mozgásteret.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?