1989. április 22-én feloszlott az MSZMP ifjúsági szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Másnap Nagy Imre addigi első titkár legyőzte Gyurcsányt, és az utódszervezet elnöke lett.

A jogutódnak, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek a KISZ átadta a vagyonát, például a csillebérci úttörőtábort. A Demisz aztán pár nap alatt 950 millió forintért elpasszolta a KISZ-KB Duna-parti székházát a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A szervezethez került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat is – ezt hagyták elhalni – és a Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalat, ami 1998-ban az Autó Danubia Kft.-é lett.

A Gyurcsány meztelen

Waschler Tamás, a Fidesz-választmány tagja, aki megfigyelőként végignézte Gyurcsány első pofára esését, azt mondta: lehet, hogy a vezető szerepeket előre elosztották, mert furcsa, hogy Gyurcsány többszöri felszólításra sem vállalta az elnökjelöltséget, mondván, hogy nincs mögötte tömegbázis, de a beszédét követő tapsvihar nem erről tanúskodott. Az „Itt állok, mondhatnám, pőrén, meztelen” kezdetű, utólag legendássá vált beszédére – amit itt meg is lehet hallgatni – már akkor ugyanazok a stílusjegyek voltak jellemzőek, mint a mostani akcióira.

Ezelőtt nem sokkal Gyurcsány még egyszer ki is áll a Fidesz mellett, és Orbán is azt mondta a nagy ellenfeléről, hogy ő az egyetlen KISZ-es, akit komolyan kell venni. Ez talán csak azért lehet, mert ekkor már sem KISZ-titkár, sem az MSZMP háttérintézetének dolgozója nem volt Kövér László.

A Fidesz és az MSZP vezetésében is több KISZ-es ül (vagy ült még pár évvel ezelőtt). A jobboldalon ilyen volt Kövér László mellett például Orbán Viktor, Rogán Antal, Varga Mihály és Deutsch Tamás, a baloldalon Szilvásy György, Kiss Péter, Szekeres Imre, Csizmár Gábor, Petrétei József igazságügyi miniszter és az SZDSZ-es Persányi Miklós is. Bajnai Gordon is a KISZ-ben kezdett politizálni, itt barátkozott össze Gyurcsány Ferenccel.

Ide nézz, itt a remek KISZ!

Az 1957-ben alakult KISZ, amit már rögtön a forradalom leverése után előkészítettek. A Kádár-rendszerben a középiskolások túlnyomó többsége belépett. (Aki nem volt tag, az csomó előnytől elesett, akár a továbbtanulástól is.) A rendszerváltáskor 200 ezres csökkenés után voltak 700 ezren.

A vezető KISZ-esek magasra jutottak, ezt Gyurcsány is beismerte 1996-ban. Volt köztük későbbi miniszterelnök-helyettes és házelnök, de még miniszterelnök is. A kommunista ifjúsági szervezet utolsó öt első titkára is bekerült a hírekbe a rendszerváltás után:

1. Az MSZMP-KB-tag Horváth István miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter volt a Grósz-kormányban, de az 1990. január 5-én kipattanó Dunagate titkosszolgálati botrányba belebukott, és január 23-án lemondott.
2. Maróthy Lászlót a 80-as években Kádár János utódjának tartották, de 1989-ben környezetvédelmi miniszterként belebukott a bős-nagymarosi gát tervébe.
3. Fejti György több állami megrendelést is kapott, a cége az I. Orbán-kormány alatt a Magyar Postától kapott százmilliós megrendelést.
4. Hámori Csaba volt MSZP-s politikust két év felfüggesztett börtönre ítélték, mert 2005-ben, egy éjszakai vadászaton szándékosan emberre fogta vadászfegyverét. Ő is nyert gyanús közbeszerzési pályázatot a MÁV-tól.
5. Nagy Imre milliárdos lett, és szintén bőven jutott neki állami megrendelés.

Jó, hogy vége a 60-as éveknek

2004 óta egyébként újra van KISZ: a Thürmer-féle kommunista párt ifjúsági szervezete, a Baloldali Front. De az szerencsére nem egy országos állami kommunista szervezet.

Pedig igény az volna rá. Az MSZP és a Fidesz ifjúsági szervezetei is mutatanak hasonlóságot az egykori KISZ-szel. Egy Fidelitas-tag 2013-ban arról írt, hogy az MDF és SZDSZ mellett a Fideszt is Grósz Károly dolgozószobájában találták ki.

Tavaly decemberben Seszták Ágnes, a Magyar Nemzet publicistája sírta vissza a KISZ-t, aminek egyetlen buliján „sem fogyasztott senki kábítószert, nem voltak pocsolyarészegek, senki nem hányt, és csoportszexszel még zártkörű vetítéseken sem találkoztunk”.

Imre, te mit tennél?

Gyurcsány Ferenc, aki a KISZ-ben reformernek számított, a miniszterelnöksége elején azt az imidzset próbálta magáról kialakítani, hogy leszámol az MSZP utódpárti jellegével. Gyurcsány már a KISZ-ben is elég komolyan szemben állt a bácsis Kiss Péterrel, és ez az MSZP-ben is folytatódott.

Erre utalva 2004. november 4-én Gyurcsány azzal fordult egy másik Nagy Imre, az 1958-ban kivégzett miniszterelnök sírjához, hogy:

„Vajon te, Imre, mit tennél a helyemben? Hogyan kell boldogulni ebben a veszekedős világban, hogyan van egyszerre haza és haladás, hogyan van demokrácia és hatékony állam?”