Keletnémet menekülők szeptember elején a budapesti nyugatnémet nagykövetségen már 171-en, az épület körül és az ideiglenes konzulátusnál több százan, a fővárosban pedig sok ezren tartózkodtak. A helyzet tarthatatlanná vált. Szeptember 10-én a magyar kormány Moszkva támogatását bírva úgy döntött, hogy mindenki szabadon távozhat az országból Ausztria felé NDK-s útlevelével. 10 nap alatt kb. 16 ezer keletnémet menekült hagyta el az országot. És mire két hónap múlva leomlik a berlini fal, több mint 50 ezren lépik majd át nálunk a határt.
Az NDK összeomlásához és a német újraegyesítéshez számos lépéssel jutottunk el. Egyik ezek közül a sopronpusztai–fertőrákosi páneurópai piknik volt, ahol a magyar politika és hatóságok előzékenységének köszönhetően mintegy hatszáz keletnémet menekülő tudott átjutni Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba, azaz NSZK-ba. A szabadság szimbolikus pillanata volt ez. A kezdeményezők szervezők civilek, politizáló civilek voltak. Ők adtak lendületet az eseményeknek.
Ungváry Krisztián új könyvében a II. világháború végén Budapesten harcoló német elit tagjait vette sorra, Békés Csaba pedig a hidegháború alatt a nagyhatalmi érdekek között helyezkedő szocialista Magyarország sorsát elemezte.
Szijjártó viszont a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott berlini rendezvényen azt mondta, az EU-ban elsőbbséget kell adni a keresztény kultúrának, hiszen Európát keresztény alapokra, értékekre építették.
30 éve Magyarország a menekülteket menekülteknek tekintette. A nálunk játszódó keletnémet drámában volt minden, halálos lövés a határon, titkos mentőakció, súlyosan beteg keletnémet diktátor és rengeteg Trabant.
Antallék privatizációja sikeres volt, a tőkés átmenet békésen és gyorsan zajlott. A csehek és a lengyelek megoldása sem volt jobb. Itthon viszont az értelmiség az utolsó pillanatig akadályozta a piacosítást a saját érdekszférájában, és utóvédharcai a mai napig tartanak.
Pedig 1989 csodája nem ezt ígérte - derült ki Tölgyessy Péter szerda esti előadásából. Az alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy 100 év alatt negyedszerre tér le Magyarország a nyugatos útról, de először teszi ezt önként. Veszélyesnek látja, hogy a sarokba szorított ellenzék erőszakosabbá vált.
Az amerikai filozófus az új könyvében azt vezeti le, hogy miért és hogyan jutottunk ide, sőt még megoldást is próbál kínálni az egyre elviselhetetlenebb helyzetre. A baloldal hátrahagyta, a jobboldal kihasználta a gazdasági változások veszteseit, de az identitáspolitika, ha jól használják, még a bevándorlási válságra is megoldást jelenthet.
A New York Times hosszú, alapos cikke körbejárja, 1979 és 1989 között hogyan szabályozták volna a világgazdaságot, hogy a klímaváltozást mérsékelni tudjuk. A terv elbukott, mi pedig itt főlünk meg a saját levükben.
Ez nem a hidegháború, de sok mindenben hasonlít arra – mondja Békés Csaba történész, akinek a hidegháború a szakterülete. Szerinte az orosz agressziónak a gazdaság szabhatja meg a határait. Magyarország láthatóan kettős játékot játszik, de nem felejtheti el a vállalásait.
Dokumentumfilm a 25 éves Helsinki Bizottságról Megszólalók: Hirad Nouradine, Kőszeg Ferenc, Mink András, Hanaa Aljamous, Somogyvári Zoltán, Pardavi Márta, Kádár András Kristóf, Török Imre, Tóth Balázs, Nils Muižnieks Készítette: Surányi Ádám és Kárpáti Dániel
2014. szeptember 28-án adták át a kasseli Operaházban Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökének a kasseli polgárok Az értelem prizmája elnevezésű díját. Az alábbiakban a világhírű karmester, Fischer Ádám Laudatióját, Erhard Busek, Ausztria volt alkancellárja ünnepi beszédét és Kőszeg Ferenc válaszbeszédét közöljük. Fischer Ádám: LaudatioMélyen tisztelt hölgyeim és uraim, kedves kasseli barátaink!Miközben készültem, hogy beszédet mondjak kedves és tisztelt barátomról, Kőszeg Ferencről, nem tudtam, milyen aktuális lesz ma a téma. Mint Önök közül sokan bizonyára olvasták néhány nappal ezelőtt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban: a magyar kormány az utóbbi időben odáig ment el, hogy független polgárjogi és emberi jogi szervezeteket célzottan zaklat, munkájukat szisztematikusan hátráltatja. Irodáikban rendőri razziák voltak, olyan zaklatásokra került sor, amelyekről senki sem gondolta, hogy lehetségesek. Ezzel olyan messzire mentek, hogy két nappal ezelőtt az amerikai elnök az egyik beszédében is szóba hozta a történteket, ami ismét dühödt reakciókat váltott ki hivatalos magyar helyekről. Ebben a pillanatban, most, amikor Önök előtt beszélek, nem lehet előre látni, hogyan bonyolódik tovább a konfliktus, csak az világos: attól, hogy a kasseli polgárok Kőszeg Ferencet tüntették ki, és így kifejezték a szolidaritásukat is a Magyarországon szorongatott polgárjogi mozgalmakkal, az esemény különös súlyt kapott.
Mondta Balog Zoltán a magyarokról és a németekről a Pesti Vigadóban, a budapesti német nagykövetség által rendezett ünnepi fogadáson, a 25 évvel ezelőtti magyar határnyitásra is emlékezve.
1989. április 22-én szűnt meg a KISZ, aminek a vezetői később a politikai és az üzleti életben jutottak magasra. Másnap az utódszervezet elnökválasztásán az addigi első titkár legyőzte a későbbi miniszterelnököt.
Molotov-koktélja mellett ülve verset (?) író, fejpántos forradalmár, a decemberi napsütésben tankjuknak támaszkodva sütkérező katonák, szétlőtt női konfekcióbolt mellől telefonálni próbáló nyugdíjas, marcona felkelők és zsíros kenyeret osztogató férfiak – az 1989-es temesvári forradalom arcai Urbán Tamás fotóin.
