1989. október 23-án délben lett Magyarország köztársaság, 40 év után elhagyva a korábbi népköztársaság megnevezést. A harmadik köztársaságot a Parlament erkélyén Szűrös Mátyás kiálthatta ki több tízezer ember előtt. Azon az erkélyen beszélt, ahonnan 1956-ban Nagy Imre szólt az összegyűlt tömeghez.

Lehetett volna méltóbb ember és megfelelőbb szónok is erre a feladatra, mint a volt NDK-s és moszkvai nagykövet, több évtizedes párttag, központi bizottsági titkár Szűrös, akit 1989 márciusban választottak az Országgyűlés elnökévé, ebben a tisztségében állt ott az erkélyen, majd lépett vissza az épületbe már ideiglenes köztársasági elnökként. 1990 május 2-áig volt Magyarország államfője.

A HVG korábban megkérdezte tőle, hogyan élte meg 1989. október 23-át: 

HVG: Önnek amolyan „nagy túlélőként” megadatott, hogy kikiálthassa a köztársaságot. Ön adta meg a kegyelemdöfést annak a rendszernek, amelyet évtizedekig szolgált…

Szűrös Mátyás: Igazi élmény volt átélni a történelmi pillanatot. Mi, reformpolitikusok már régen rájöttünk, hogy a régi rendszer megbukott, hogy még csak meg sem reformálható, hogy nincs más út, át kell vetni magunkat a nép döntéseinek.

Arról, hogy hogyan próbálta meg utólag a Kádár-rendszer belső ellenzékeként beállítani magát, de valójában miket írt a diktatúra időszakában, a Magyar Hang cikkezett nyáron. 

Mostanra Szűrös már a Fideszben látja a valódi baloldaliságot Magyarországon.  

Szűrös megkapta a történelmi pillanatot, az egész világ Magyarországra figyelt 30 éve, a hírügynökségek is innen jelentettek. Az MTI akkori híreiből szedtük össze ezeket. 

Magyarország 

• hivatalosan búcsút mondott a kommunizmusnak (APA)
• kinyilvánította az egypárti proletárdiktatúra végét (UPI)
• jelképesen elvetette a kommunisták uralmát (AP), 
• eltemette a kommunista uralom négy évtizedét és megnyitotta a kapukat a nyugati típusú parlamenti demokrácia előtt (Reuters), 
• a keleti tömb első köztársasága lett,, (AFP) 
• hivatalosan visszaváltozott nyugati típusú demokratikus alkotmánnyal rendelkező országgá (DPA). 

Beszámoltak arról is, hogy Szűrös Mátyás beszédét a téren összegyűlt tömeg általános lelkesedése kísérte, és csak egyszer hangzott fel füttyszó, amikor a köztársaság ideiglenes elnöke a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokról szólt - pillanatokkal később viszont tapssal fogadták az Egyesült Államok említését. 

A UPI szerint a köztársaság kikiáltása szükségszerűen kihat Kelet-Európa többi országára, hiszen a Szolidaritás-kormány megalakítása dacára - geopolitikai helyzete miatt - még Lengyelország sem ment ilyen messzire. „A demokrácia felé rohanás nyilván további reformköveteléseket ösztönöz majd a merev Csehszlovákiában és Kelet-Németországban, hiszen a jelek szerint csupán Romániát és Albániát nem érintette még a változás szele” - írta az amerikai hírügynökség.  

„Magyarország 1956 árnyékában könnyes boldogsággal fogadja a demokráciát” - ezzel a címmel számolt be október 23-án este a Reuters a népfelkelés évfordulóján tartott megemlékezésekről. A parlament előtti százezres nagygyűlést megelőző megemlékezések résztvevőinek számáról a tudósítók becslései igen eltértek. Az AP 5-10 ezer embert említett, míg a DPA szerint a várakozással ellentétben a kora délutáni eseményeken csak párszázan vettek részt. Az AFP utalt arra, hogy a lakosság „egy kisebb része igen passzívan, sőt pesszimizmussal szemlélte a nap eseményeit”.  

A nyugati hírügynökségek kiemelték, hogy a Kossuth Lajos téri tömeggyűlésen a szovjetek távozását követelték és kommunistaellenes jelszavakat kiáltoztak, miközben hatalmas lelkesedés fogadta az 1956-os vezetők nevének említését. Megjegyezték, hogy először hangzott el nyilvánosan a korábban betiltott erdélyi himnusz.

A szovjet TASZSZ ellentmondásosnak nevezve a parlamentnél elhangzott szónoklatokat. Miközben a szónokok „új, demokratikus, független és semleges Magyarország létrehozásáért szálltak síkra, egyesek a szovjet csapatok teljes és azonnali kivonását követelték” - írta a hírügynökség. A tudósítás kitért arra is, hogy a követelés szerepelt az ellenzékiek plakátjain is, és hogy kommunistaellenes jelszavak is elhangzottak. „Ezzel együtt a felszólalók hangsúlyozták a Szovjetunióban folyó demokratikus változások fontosságát és kedvezően értékelték a szovjet vezetés politikáját” - fejeződött be a TASZSZ jelentése.

Az AFP egyáltalán nem találta meglepőnek, hogy kifütyülték Szűrös Mátyásnak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok ápolására vonatkozó szavait, hiszen bár az 1956-os követelések egy része megvalósulni látszik, sokak számára „még mindig csak álom a szovjet csapatok távozása és az ország semlegessége”. A UPI hosszasan ecsetelte, hogy szép csendben eltávolították a szovjet befolyás legtöbb jelét, így az épületeken elhelyezett vörös csillagokat is. A Reuters is úgy vélekedett, hogy Magyarország jó úton halad a szovjet tankok által eltiport törekvések megvalósítása felé, és az 
események megmutatták, hogy mennyit változott az ország az elmúlt tizenkét hónapban. „Óriási dolog ez, a politikában valósággal átlépték a Rubicont” - idézte a brit hírügynökség egy nyugati diplomata szavait.

A BBC tudósítója este a Kossuth-térről bejelentkezve a történelmi fordulat nagyságrendjének jellemzőjeként emelte ki a tudósító, hogy az október 23-át a szovjet uralom és a sztálinista önkény lerázására irányuló népfelkelés kezdeteként ünneplő tízezreket három évtizeden át szétverte volna az a katonaság, amely most először a hivatalos megemlékezés részvevőjeként csatlakozott a tömegekhez. 

Az ITN tudósítója szerint „Most először a magyarok szabadon emlékezhetnek a forradalomra, amelyben a budapestiek felkelését a vörös hadsereg tankjai tiporták el. Ironikus, hogy az eszmékből, amelyekért az elbukott harcot vívták, napjainkban sokat átvettek azok a kommunista vezetők, akik az új Szocialista Pártot létrehozták. Úgy tűnik azonban, hogy a teljes demokráciához vezető zökkenőmentes átmenet még távolról sem tekinthető biztosítottnak.” 

„Ma Magyarország teljesen hivatalosan szakított a kommunista állameszmével. Az ország lélegzetelállító iramban hajtotta végre a nyugati típusú demokráciára való áttérést. Sok függ azonban attól, hogy a nem politikus magyarok a tavaszi első szabad választásokon elfogadják-e a demokrácia kínálatát és a folytatódó reformok stabil kormányára adják-e szavazatukat” - foglalta össze a történeket a ZDF tudósítója.

Az amerikai rádió- és tv-társaságok egész nap vezető helyen, részletes tudósításokban foglalkoztak a Magyar Köztársaság kikiáltásával. A nagy francia rádió- és televíziós állomások szinte óráról órára nyomon követték a budapesti eseményeket, a nyugatnémet Deutschlandfunk élőben adta Szűrös szavait. Az MTI idézte a Westdeutsche Allgemeine Zeitung „Vissza Európába” című vezércikkét. Az NSZK legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapja szerint a magyarok 1956 és a köztársaság kikiáltásának összekapcsolásával nyilvánvalóvá kívánták tenni: „Harminchárom évvel ezelőtt leverték a demokráciáért és szabadságért indított felkelést, és ezt most a budapesti vezetés is így látja. Amit azonban akkoriban szovjet lánctalpasok tiportak el, az most a gyökeresen megváltozott körülmények között részben és békésen már meg is valósult. Új politikájának szellemében Mihail Gorbacsov zöld utat biztosított ahhoz (bár nyilvánvalóan nem lelkesülten), hogy a vörös csillagot kioltsák a budapesti parlament tetején. A budapesti reformerek viszont a maguk járta önálló úton figyelembe vették az esetleges érzékenységet, és így - minden követelés és csábító kísértés ellenére - a mai napot nem nemzeti ünnepnek nyilvánították, hanem a megbékélés napjának” - írta a lap. 

A magyarországi fejleményekről beszámolva bizonyos aggodalom is érezhető volt a Le Soirban. A belga lap szerint Budapesten mindenki kezdi szükségét érezni egy lélegzetvételnyi szünetnek: jelképes történelmi dátumok és választások közeledése közepette az ország néha azt a benyomást kelti, hogy „megvadult ló” módjára él és senki sem tudja már megtalálni a minden irányban kibontakozó pluralizmus vezérfonalát.