Klaas de Gelder / Flickr

Vajon a méhek gyilkos embereknek hívnak minket?

A kérdést a Vocativ tette fel most, hogy a tavaly engedélyezett méhgyilkos rovarirtószer, a Sulfoxalor gyártója, a DowAgro Sciences éppen arra kért engedélyt, hogy minden eddiginél nagyobb területen permetezhessenek a mérgével.

Hogy miért ilyen fontosak a méhek? A világ virágzó növényeinek 60-80 százalékát, a mezőgazdaságban termelt növények 35 százalékát állatok, azon belül is elsősorban rovarok, azon belül pedig elsősorban méhek porozzák be. Hogy ennek mekkora gazdasági jelentősége van, az nehezen számszerűsíthető, de több kutató is megpróbálta.

Általánosságban arra jutottak, hogy nagyjából az emberi táplálék harmadát a méheknek köszönhetjük - méhek nélkül egyáltalán nem lennének gyümölcseink, sok zöldségfajtának is búcsút inthetnénk, nem beszélve a húsállatokról, amik takarmány híján éhen pusztulnának.

• 2000-ben Roger Morse és Nicholas Calderon arra jutott, hogy csak a háziméhek csak az Egyesült Államokban 14,6 milliárd (!) dollár (!!) értéket teremtenek.
• Amihez annyit még hozzátennénk, hogy a háziméh nem is őshonos a nyugati féltekén, vagyis elsősorban a haszonnövények beporzásában van nagy szerepe.
• Egy 2009-es tanulmány azt vizsgálta, hogy világszerte mekkora értéket termelnek a porzó rovarok: 153 milliárd dollárt.

Ez a két tanulmány csak a mezőgazdasági termelést vizsgálta, hogy a vadvilágban milyen károkat okozhat a porzórovarok populációjának összeomlása, arról még csak becslések sincsenek.

Ahogy arról sem, hogy

valójában mennyivel csökkent a porzórovarok populációja a jelenség első megfigyelése, a múlt század 70-es évei óta.

Sőt, még a populációfelmérés módszeréről is csak vitatkoznak a tudományos körökben.

De hogy a méhek pusztulnak, az megfigyelésen alapuló tényállítás. A pusztulás okáról viszont megint csak elméletek léteznek. Az okok között felmerült:

• a természetes élőhelyek pusztulása;
• a méhek utaztatása miatt a paraziták és betegségek populációk közötti gyors terjedése;
• a méhutaztatás másik káros hatása, hogy a háziméhek kiszoríthatják az őshonos porzórovarokat;
• a kaptárpusztítás - vagyis amikor az emberek pusztítják el a lakókörnyezetükbe költözött méhek kaptárait;
• a kaptárelhagyás - amikor egy méhpopuláció látszólag indokolatlanul összeomlik;
• a légszennyezés;
• és végül, de nem utolsósorban, a rovarirtószerek.

Most ez utóbbiakról, illetve azok közül is konkrétan egyről, a Sulfoxaflorról lesz szó.

Ezt a szert tavaly engedélyezte az amerikai környezetvédelmi felügyelet (EPA), amit azóta az amerikai méhtermesztők ernyőszervezete, a National Beekeeping be is perelt.

A Sulfoxaflor ugyanis igazi méhgyilkos.

Eddig kizárólag gyapotültetvényeken és néhány gyümölcsösben, vagy magtermő fáskertben használhatták, de most a gyártója széles körben is alkalmazná. Új kérelmük alapján ezentúl a legnagyobb területen termelt amerikai haszonnövényt, a kukoricát, illetve az állatok takarmányozásában nélkülözhetetlen lucernát és hereféléket is lehetne ezzel permetezni.

Vagyis, ha engedélyezik a széles körű használatát, a méhek az Egyesült Államok teljes területén

halálos veszélyben lesznek.

De mi ez a Sulfoxaflor?

Egy neonicotinoid, és a neonicotinioidokról legutóbb egy hete bizonyították harvardi kutatók, hogy egyértelműen okozói lehetnek a kolóniák összeomlásának.

A neonicotinoidokat az EU-ban épp ezért tavaly be is tiltották. Nem úgy az Egyesült Államokban.

Hogy miért, az rejtély.

"Az EPA dolga elvileg az volna, hogy megakadályozza a káros környezeti beavatkozásokat, de nem végzi a dolgát" - mondta Greg Loarie, az Earth Justice nevű környezetvédő szervezet jogásza. És most, ha a rovarírtót kukorica- és lucernaföldeken is használhatják majd, még nagyobb lehet a pusztítás. "A kereskedelmi méhészek költöznek, idejük javát az amerikai középnyugaton töltik, ahol amedig a szem ellát, kukorica terem", vagyis, ha a farmerek használi kezdik, kivédhetetlen lesz a méhpopuláció megmérgezése.

"Keményen odacsapunk ezeknek az apró kis teremtményeknek. És ez lehet az, ami végleg elsüllyeszti a hajójukat" - mondta Loarie.