Újra van tényfeltáró újságírás Magyarországon

Évek óta gyakran hallani, hogy már szinte nincs is tényfeltáró újságírás az országban. Tavaly például ki sem osztották az oknyomozó újságíróknak járó Gőbölyös Soma-díjat. Aztán szép lassan kiderült, hogy van egy lap, ami egy fejjel kiemelkedik a teljes mezőnyből, és sorra szállítja a tényfeltáró cikkeket. Ez a lap pedig nem más, mint a Magyar Nemzet.

(via)

Pont az a lap, amit állandóan olyan bírálatok érnek, hogy jól megtámogatják állami hirdetésekkel. Ehhez képest az újságírói egyáltalán nem a babérokon ülnek, hanem egy ideje azt látni, hogy időt és energiát nem kímélve hozzák a közügyekről az egyre keményebb sztorikat.

Pedig tavaly még egy-egy pofonba is beleszaladtak, például amikor azt írták, hogy az MSZP-s Puch László rokona is nyert trafikot – miközben Puch József nem is rokon, ráadásul egy fideszes politikus. Mostanra viszont gyakorlatilag minden nagyobb dobásuk betalál, sőt. Csak az elmúlt 3-4 hónapban legalább négy országos botrányban jártak az élen:

  • Ők írták meg elsőként, hogy Simon Gábor szocialista politikus 240 millió forintot rejtett el egy bankszámlán.
  • Azt is az mno.hu derítette ki, hogy a szocialista politikusoknak hamis afrikai útlevelet szerző Welsz Tamás szocialista politikusokra terhelő dokumentumokat akart átadni a nyomozóknak. Szintén a Nemzet írta meg, hogy a 41 éves Welsz Tamás természetes halált halt a rendőrautó hátsóülésén. A lap ebben annyira élen járt, hogy már a halál utáni napon kiderítette ezt, pedig a halotti bizonyítványra még több mint egy hónapig kellett várni.
  • Amikor a parlament attól volt hangos, hogy a jobbikos Sneider Tamás volt egri skinheadvezér lett a ház alelnöke, a Magyar Nemzet felismerte a trendet, és kinyomozta: az MSZP-s Molnár Zsolt is ott volt 1992-ben a Göncz Árpádot kifütyülő szélsőségesek között. Molnár Zsolt azóta bele is bukott a történetbe.
  • És azt is a jobboldali lap derítette ki, hogy a Legfőbb Ügyészség kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Brüsszelnél Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. A lap még épp időben értesült az április eleji feljelentésről, hiszen jövő vasárnap lesz az EP-választás.

Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a Magyar Nemzet ezeket a sztorikat egyszerűen jól tálalta. Eleinte a Simon-botrányban és Kovács Béla kémügyében is olyan homályosan fogalmazott, hogy azt nagyon komolyan sem lehetett venni, aztán terítette a lapokat, majd napról napra újabb információkkal látta el a közvéleményt.

És ami a tényfeltáró újságírásban a legfontosabb, a fenti példák mindegyikében hamar léptek a hatóságok. Nem úgy, mint más újságok gyenge lábakon álló próbálkozásainál, mint például a Rogán Antal ingatlanügyéről vagy a szekszárdi trafikbotrányról szóló cikkek után. A Nemzetnél nincs olyan, hogy áthatolhatatlan akadály, míg mások még a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatát sem tudják megszerezni. Egyedül a Magyar Nemzet járult hozzá jelentősen ahhoz, hogy Magyarország ne egy „következmények nélküli ország” legyen.

Balról jobbra: Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Sályi András, a Magyar Katolikus Rádió közéleti szerkesztőségének a vezetője, Kisberk Szabolcs, a Hír TV szerkesztőségvezetője, Tóth Szabolcs Töhötöm, a Magyar Nemzet hírportáljának munkatársa és Bódis András, a Heti Válasz oknyomozó újságírója a Mikszáth-díj idei kitüntetettjei a Magyar Írószövetség budapesti székházában (Fotó: Beliczay László / MTI)

Nem csoda, hogy bűnügyi vonalon egyre otthonosabban mozog a lap, hiszen fizikailag is közel van a Központi Nyomozó Főügyészséghez. (Természetesen a Magyar Nemzet sem tévedhetetlen. Nemrég például megírta, hogy a Takarékbank perében a bírói ítélet 2,5 órával a kihirdetés előtt már olvasható volt az Origón; pedig csak annyi történt, hogy a címlapon lévő beharangozó cikket írták át.)

A Magyar Nemzet a kampány kezdete óta mutatott csúcsformája ráadásul amiatt is figyelemre méltó, hogy a lap annak ellenére tudott mindig új sztorival előállni, hogy nemcsak a tulajdonosi köre és az állami hirdetések miatt támadták. Amikor a Magyar Nemzet megszerezte a Simon Gábor mellé helyezett zárkaügynök jelentését, még azt is a lap szemére vetették, hogy minősített adatokkal élt vissza, hiszen a jelentéssel lebuktatták az ügynököt. De a tényfeltáró újságírásban az ország számára fontos ügyek néha előrébb vannak még a törvénynél is.

A Liszt Ferenc-reptéren csak a Nemzet tartja magát (Fotó: ms_webber / Instagram)

Amíg a Magyar Nemzet így tartja magát, az igazság nincs veszélyben. Ahogy Kossuth Lajos mondta:

„Vegyenek el mindent tőlünk, csak a szabad sajtót adják meg, s nemzetem szabadsága, nemzetem boldogsága felől kétségbe nem esem.”