Moszkva és Phenjan megállapodást kötött arról, hogy a jövőben különleges támogatásban részesülnek az Észak-Koreában tervezett orosz beruházások, és a felek már júniustól rubelelszámolásra térnek át a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban – mondta Alekszandr Galuska, az orosz Távol-Kelet fejlesztési minisztere.

A politikus a kormányközi kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülése után a testület orosz társelnökeként azt mondta: a megállapodás értelmében különleges mechanizmust hoznak létre a kiemelt beruházások támogatására Észak-Koreában, és a kialakított feltételek csak az orosz befektetőkre lesznek érvényesek.

Ennek egyik eleme, hogy Észak-Korea megkönnyíti az orosz vállalkozók és vállalatok munkatársainak többszöri beutazási vízumhoz jutását. További kedvezmény, hogy az orosz üzletemberek rákapcsolódhatnak a kelet-ázsiai ország mobilhálózatára és az internetre.

A kétoldalú árucsere-forgalmat a tavalyi 112 millió dollárról (25 milliárd forint) idén négy és félszeresére, 500 millió dollárra tervezik növelni, majd a továbbiakban 1 milliárd dollárra.

Az orosz miniszter egyben elmondta, megállapodás született arról, hogy Észak-Korea ásványkincsekkel is fizethet az ott azok kitermelésével foglalkozó orosz vállalatoknak. További lépésként a két ország egymás közötti kereskedelmében a rubelelszámolásra tér át. Erre a célra az orosz bankokban számlát lehet nyitni majd, „ez tovább könnyíti a kétoldalú kereskedelmet”.

Az orosz–észak-koreai viszony felmelegítése tavaly júliusban kezdődött, a gazdasági és politikai kapcsolatok bővítésének ígéretével, és egyre intenzívebb lett, párhuzamosan azzal, ahogy Moszkva viszonya romlott a Nyugattal. Moszkva már korábban elengedett 10 milliárd dollárt abból az adósságból, amivel a világtól elzárt észak-koreai diktatúra még a szovjet időkből tartozott neki.

Ezenkívül megígérte Phenjannak, hogy ha visszafizeti neki a fennmaradt 1 milliárd dolláros tartozást, akkor azt befekteti egy Észak-Koreán keresztül Dél-Koreába vezető vasútvonal kiépítésébe. Egy párhuzamosan kiépítendő gázvezetékkel együtt nagy kapacitású energiafolyosót hoznának létre, ami mindhárom országnak nagyon jövedelmező lenne.

A Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett „ázsiai nyitás” – aminek a kínai kapcsolatok erősítése is része – több évvel ezelőtt kezdődött, válaszként arra, hogy az USA lázas szövetségépítésbe kezdett a csendes-óceáni térségben, és megerősítette katonai jelenlétét is. A nyitás még fontosabb lett Moszkvának akkor, amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget idén márciusi bekebelezése miatt az EU és az USA szankciókat vezetett be vele szemben. (MTI)