Piaci viszonyok miatt rúgták ki az Origo főszerkesztőjét - következtet a lap, amelyik még nem nagyon működött piaci viszonyok között

Azt hittem, hogy el fogják hallgatni az Origo-sztorit a Heti Válasznál. Nem nagyon hősies, de senki sem várt tőlük hangos szolidaritást. Azt viszont nem lehetett előre látni, hogy a padból kiesve önként jelentkeznek, hogy hadd én-én-én vetítsek butaságokat kollégáinkról.

Előkerül itt minden, ami szerintük összefügg Sáling főszerkesztő menesztésével. Például a hvg.hu, és az MSZP, meg a törpikés videó. Azon kívül Soros Gyuri bácsi, aki a 444-nél a cikkeket láttamozza, mielőtt azok a nyomdába mennek. Nem viccelek, tényleg ezekről értekeznek az "Indexre tett Origo?" című anyagban.

Miután értelmes embereknek nem lehet kellemes olyan újságot csinálni, mint a Válasz, ezért muszáj folyamatosan azt bizonygatni, hogy mindenki más is pont olyan megalkuvó, mint ők.

Most Bódis András főszerkesztő-helyettesre bízták, hogy  elkalauzolja az olvasót a médiapiacon. Ő mindjárt az elején leszögezi: a magyar újságok nem ellenzékiből kormánypártivá, hanem külföldi tulajdonúból magyarrá változnak a kormány beavatkozása nyomán. Tényleg, mint a népmesében.

Hamar kiderül, hogy a Google meg a Facebook felszipkáz egy csomó hirdetési pénzt a portálok elől. Ez teljes mértékben igaz. Az Origo főszerkesztőjének néhány héttel ezelőtti váratlan kirúgásához talán nem sok köze van ennek a piacon évek óta jól látható trendnek, de legalább szerepelhetett valami az írásban, ami nem szemen szedett baromság.

Bódis leírja azt is, hogy az Origo 2008 és 2013 között milyen nagyon veszteséges volt. És kicsit le is teremti a kollégákat, hogy

"az elmúlt bő két hétben a magyar média e számok [a veszteség] ismertetése nélkül volt képes írni az Origo főszerkesztőjének kirúgásáról."

Az sajnos nem derül ki, hogy a 2013 novemberében kinevezett főszerkesztőnek mi köze van a regnálása előtti 5 évben keletkezett, egyébként egyre csökkenő mértékű veszteséghez, vagy hogy ez hogy vezethetett a kirúgásához. Ezt az összefüggést pont nem világítják meg. Az sem derül ki, hogy ha pont az volt a baj, hogy túl sok pénzt költenek, akkor miért a még drágábban előállítható videós tartalmakban látja a jövőt az új főszerkesztő. Jó, ez nem az a klasszikus, érvelős cikk. Van ilyen.

Aztán az írás csúcspontján a Heti Válasz rámutat az Indexre.

"(...) segíthet az állam egy nagyobb hirdetési kontingenssel – ezzel a lehetőséggel él az Index."

A lehetőséggel él az Index :DDDDDDDDDDDD

Elég bátor dolog a Választól, hogy ilyen határozottan rámutogat a médiapiac sajátos összefüggéseire, mert ugye ezen a piacon neki nagyon sok tapasztalata nincsen. Ez egy állami pénzből alapított, jórészt állami pénzekből fenntartott újság. És akkor vidáman mesélik, hogy az ő világukban a médiacégek az állami hirdetések lehetőségével élnek. Persze, a magángazdaság szereplői néha úgy döntenek, hogy kérnek egy kis állami hirdetést. Ez egy ilyen klub. Mi is csak azért nem kerültünk bele, mert véletlenül olvasatlanul töröltem egy emailt, amiben felajánlották, hogy 30 millióért hirdetne nálunk a Magyar Posta.

A politika önmagában nem tudta volna legyőzni az Origo stábját, a piac (tehát a Google-re és a Facebookra menekülő hirdetők) viszont igen

- kesereg a Heti Válasz.

Tovább nem tudják nyújtani. Kell a hely a duplaoldalas kormányhirdetésnek a Balog Zoltán és a Szijjártó Péter interjú közé.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.