Reflexből összerándult a gyomrom, amikor azt olvastam, hogy Amerikában hozzányúlnak az információszabadságról szóló törvényhez. Mire lehet itthon számítani, ha ott is visszavágják a hozzáférést a közérdekű adatokhoz.

"Az információszabadságról szóló törvény nemzetünk egyik legfontosabb törvénye. Azért fogadták el, hogy hozzáférést biztosítson az amerikaiaknak a közérdekű adatokhoz, és hogy elszámoltathatóvá tegye a kormányt. A nyílt kormányzás az egészséges demokrácia záloga, és az amerikai emberek elidegeníthetetlen joga, hogy tudják, hogy mit csinál a kormányuk. Ezt a republikánusok és a demokraták is megértik, és elkötelezettek az átláthatóság mellett."

Ezeket a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke, a demokrata Patrick Leahy, és a bizottság republikánus tagja, John Cornyn mondták.

Ez lehetne vetítés is, Navracsics Tibor is arról beszélt, hogy milyen fontos a hozzáférés a közérdekű adatokhoz, miközben tavaly kiherélték infótörvényt az összes létező szereplő tiltakozása ellenére.

Ehhez képest az Egyesült Államokban most az a helyzet, hogy nem szűkítik, hanem kiszélesítik a hozzáférést a közérdekű adatokhoz. A Politico szerint ez lehet

az elmúlt 40 év legfontosabb módosítása.

Az amerikai Freedom of Information Act 1966-ban lépett életbe, és 1974-ben a Watergate-botrány után erősítették meg. Már akkor is olyan egyetértés volt az amerikai politikusok között az átláthatóság jelentőségéről, hogy mikor Ford elnök munkatársai, Dick Cheney, Donald Rumsfeld és Antonin Scalia javaslatára megpróbálta megvétózni a módosítást, akkor képviselők kétharmados többséggel fölülírták a vétót.

Az alapfelfogás az, hogy minden állami adat nyilvános, kivéve, ha valamilyen méltányolható okból titkolni kell. Ilyen lehet például valamilyen titkossági minősítés, szolgálati titok, államtitok, ilyesmik. Ezen kívül Amerikában is hivatkozhat az állam arra, hogy döntés-előkészítő adatról vagy dokumentumról van szó, és emiatt is megakadályozhatja, hogy azt az állampolgárok megismerjék.

Itthon is rengeteget használják a közintézmények ezt az érvet. Például a paksi bővítés előkészítésével kapcsolatos iratok nyilvánosságakor is előkerült ez.

Obama elnök megválasztásakor ugyan minden korábbinál nagyobb átláthatóságot ígért, de a közérdekű adatokkal foglalkozó csoportok, például a National Security Archive szerint évről-évre növekedett az elutasított adatkérések száma. Az utóbbi két évben például 57 százalékkal nőtt a nemzetbiztonsági okokra fogott elutasítások száma.

Most a következő fontos változtatásokat javasolják mindkét párt képviselői.

• Kiszélesítik az adatok és dokumentumok körét, amiket automatikusan, elektronikus formában (az interneten) elérhetővé kell tenni a közintézményeknek (kötelező közzétételi lista).
• Minden olyan dokumentumot és adatot, amit már 3 vagy több alkalommal kiadtak automatikusan közzé kell az interneten.
• Ha egy közintézmény nem reagál a törvényben előírt határidőn belül egy adatkérésre, akkor semmilyen díjat nem számíthat fel az adatok kiadásáért.
• Ha nem adnak ki egy adatot vagy dokumentumot, akkor az államnak azt is bizonyítania kell, hogy a belátható jövőben milyen konkrét, méltányolható hátránya származna abból, ha a kért adat nyilvánosságra kerülne.
• Azt, hogy joggal hivatkozik-e egy közintézmény döntés-előkészítésre az eddiginél szigorúbb szabályok szerint egy bírónak kell eldöntenie.
• Az ügyvédi titok körébe tartozó dokumentumokat is ki kell adni, ha az ügyfél egy állami intézmény, és a kérelmező bizonyítani tudja, hogy az adatok megismeréséhez közérdek fűződik.
• Megerősítik az adatvédelmi hivatal függetlenségét.
• Egy adatkérés elutasítása esetén a közintézménynek kötelező felhívnia az adatkérő figyelmét, hogy az elutasítást bíróság előtt megtámadhatja.
• A közintézményeknek kötelező az eddiginél részletesebb nyilvántartást vezetnie a hozzájuk beérkező adatkérésekről.
• Minden közintézménynek kötelező az eddiginél részletesebb útmutatót készítenie arról, hogyan lehet tőlük adatokat igényelni, és hogy kell azonosítani az egyes dokumentumokat.

Eközben itthon továbbra is érvényben van a Ne-zavarj-épp-lopok törvény. A legutóbb a múlt héten mutatta meg a magyar állam, hogy mit gondol az információszabadságról, amikor a Fejlesztési Minisztérium a jogerős pervesztés után közölte, hogy 25 millió forintos költsége lehet a trafikpályázatok kiadásának. Azért ennyi, mert

a személyes adatok kitakarása kellő gondossággal, manuális fénymásolással teljesíthető.