A német lap úgy tudja, hogy Lengyelország és a balti államok azt képviselik, hogy az Oroszország felől érkező esetleges rakétatámadások elhárítására is alkalmassá kell tenni a NATO tervezett rakétaelhárító rendszerét, ami az eredeti elképzelés szerint a Közel-Kelet irányából fenyegető támadások elleni védelmet szolgálná.

A négy NATO-tagállam javaslata szerint a szeptember eleji NATO-csúcstalálkozón döntést kell hozni a rakétaelhárító rendszer orientációjának módosításáról.

Az Egyesült Államok támogatja a felvetést, de a szövetség tagjainak többsége, az élen Németországgal ellenzi azt. Álláspontjuk szerint nem szabad feleslegesen provokálni Moszkvát. Arra hivatkoznak, hogy a NATO évek óta hangoztatja, hogy a rendszer nem Oroszország ellen irányul.

A vitát végül elnapolták, a walesi NATO-csúcs után folytatják majd a lap szerint.

Egy másik kérdésben viszont a keményvonalas tagállamok törekvése érvényesül Németország álláspontjával szemben: a NATO baltikumi és lengyelországi jelenlétének erősítésére tett intézkedések nem futnak ki automatikusan egy év elteltével.

A NATO a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása nyomán a szövetség alátámasztásának jegyében hadgyakorlatok sorozatát kezdte meg és fokozta légi járőrözési tevékenységét a balti államok és Lengyelország térségben. Németország azt szorgalmazta, hogy ezeket az intézkedéseket egy év után vizsgálják felül, és csak akkor tartsák fenn, ha elnyerik valamennyi tagország támogatását. (MTI)