Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete a jövedelemarányos törlesztőrészlet és és hitelfedezeti arányok szabályozásáról. Ez így kicsit bonyolultnak hangzik, de nem az, a kormány és az MNB is régóta ígérte, hogy szabályozni fogják, milyen jövedelemmel mekkora hitelt vehet fel valaki. Ez most az a rendelet, ami szabályozza ezt.

A rendelet szerint a havi 400 ezer forintnál kevesebbet keresők törlesztője

• forinthitel esetén a havi jövedelem fele,
• euróhitel esetén negyede,
• más devizahitel esetén tizede lehet.

400 ezer forint feletti havi kereset esetén

• forinthitelnél 60 százalék,
• euróhitelnél 30 százalék,
• más devizánál 15 százalék ez az arány.

Ezzel a rendelet 2015. januári hatálybalépésekor mégis kibővül azoknak a köre, akik vehetnek fel devizahitelt, mert jelenleg egy 2011-es kormányrendelet értelmében csak azoknak lehet új ingatlanfedezetű devizakölcsönük, akik jövedelmük meghatározott részét devizában is kapják.

A kormány korábbi ígéreteivel szemben valószínűleg nem is tudja úgy kivezetni a devizahitelezést Magyarországról, hogy azzal ne menjen szembe az EU-s joggal, ezért lehetséges, hogy ez az MNB rendelet az, amivel a kormány csökkenteni szeretné a devizahitelek részesedését a magyar piacon.

De a rendelet nem csak a devizahitelezést befolyásolja, hiszen az arányszámok gyakorlatilag hitelképtelenné teszik a magyar minimálbéreseket. Azokat is, akik minimálbérre vannak bejelentve, de többet keresnek, ugyanis az MNB rendelet szóhasználatában kölcsön felvételekor csak az igazolt jövedelem számít.

Így aki most feketén keres, az vagy kifehéríti a jövedelmét és elkezd adózni utána, vagy soha többé nem fog normális hitelhez jutni.

Itt a rendelet, olvassák.