Ha az ombudsman lemond, annak súlyos üzenete lesz

  • Az igazságügyi bizottság elfogadta Székely László ombudsman beszámolóját arról, hogy hogyan és miről levelezett a hivatal munkatársa a TASZ szakértőjével. 
  • Ezzel véget érhet az utóbbi idők legkellemetlenebb hangulatú ügye.
  • Bár az még mindig kérdés, hogy hogyan kerülhetett a levelezés a Magyar Nemzethez. 

Az ügy előzménye, hogy szeptember 19-én a Magyar Nemzet kiszivárogtatott egy levelezést, amiből arra lehetett következtetni, hogy a TASZ drogpolitikai szakértője, Sárosi Péter megpróbálta befolyásolni, mikor kerüljön nyilvánosságra az ombudsman elmarasztaló jelentése a józsefvárosi tűcsereprogram felszámolásáról. A cikkből pillanatok alatt csináltak fideszes politikusok ügyet, órákkal később a józsefvárosi polgármester, Kocsis Máté már arról beszélt, hogy a droglobbi befészkelte magát az ombudsmani hivatalba, estére pedig Lázár János állt elő azzal, hogy ha a cikkben megjelentek igazak, akkor Székely László ombudsmannak mennie kell.

Mindez történt annak ellenére, hogy elég hamar kiderült, a Magyar Nemzet finoman szólva is csúsztatott, amikor a kitakart nevekkel nyilvánosságra hozott levelezés egyes részleteit nyilvánosságra hozta. Azóta az Indexen megjelent a teljes levélváltás is, amiből végleg kiderült, hogy a kifogásolt részletek többsége nem a taszos szakértő és az ombudsmani hivatal egyik képviselője, hanem két hivatalnok között zajlott.

Székely László ombudsman és Rubovszky György, a bizottság KNDP-s elnöke (MTI/Soós Lajos)

Ennek ellenére a politikai gépezet nem állt meg, és az igazságügyi bizottság beidézte ülésére Székelyt, hogy megtudják, valóban befészkelte-e magát a droglobbi a hivatalába.

Sajnos a történet minden részletet mégsem ismerhettük most meg, mert a fideszes Vas Imre javaslatára az ülést zárttá nyilvánította a bizottság. Vas érve valami olyasmi volt, hogy még a Magyar Nemzet is a neveket kihúzva hozta le a levelezést, hiszen éppen az információs szabadságról szóló törvény rendelkezik arról, hogy ilyen jellegű adatok, mint hogy ki miről levelezik, nem hozhatóak nyilvánosságra.

Mivel az ülés zárt volt, ezért csak a teremből kijövő szereplők beszámolóiból tudtuk rekonstruálni a történteket.

Székely László az ülés után után arról beszélt, hogy megnyugtató magyarázattal tudott szolgálni a bizottság számára arról, hogy a levelezés semmiféle módon nem befolyásolta a jelentés elkészülését. Az ombudsmanhoz a TASZ fordult beadvánnyal, és minden panaszos kérheti, hogy ügyében az eljárást gyorsítsák fel, ebben semmi rendkívüli nincs Székely szerint, aki elmondta azt is, hogy a sajtóban Sárosi Pétertől, a TASZ képviselőjétől kiszivárogtatott levél május végi, ehhez képest a jelentés szeptember 12-én készült el.

A bizottság elfogadta ezt a magyarázatot, és megállapították hogy nem történt mulasztás. Székely pedig nem távozik, mint elmondta,

az ő lemondásának súlyos üzenete lesz, mert ez csak akkor következhet be, ha úgy érzi, az alapjogvédelem ellehetetlenült Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy jelenleg ez-e a helyzet Magyarországon, az ombudsman elmondta, hogy nem.

A hivatal egy munkatársa viszont vélhetően valóban hibázott Székely szerint, amikor Sárosinak válaszolva többek között azt írta, hogy "megpróbálja"  a gyorsítást, ellene fegyelmi eljárás indul.

Kissé ellentmondásos módon a kormánypárti kritika másik ága, amellett, hogy a TASZ gyorsítani akarta a beadványának elbírálását, éppen az volt, hogy az ombudsman lassan, csak az önkormányzati választások előtt nem sokkal hozta nyilvánosságra a Kocsis Máté önkormányzatát elmarasztaló jelentését. Erre viszont Székely szerint az a magyarázat, hogy május végén még csak egy vázlat volt kész, és az utolsó lényeges információt, éppen az Emmi-től, csak szeptember 2-án kapták kézhez. Ezután amúgy érdemben változtattak is a vázlaton, és ezzel készült el a szeptember 12-én a lezárt végleges jelentés.

Azt a kérdést, hogy az ombudsmani hivatal belső levelezése hogyan jutott el a Magyar Nemzethez, ez a bizottság nem vizsgálta, ennek kiderítése az Alkotmányvédelmi Hivatal kompetenciája, mivel minden állami szerv belső kommunikációját ők védik. Az ombudsman elmondása szerint ezzel kapcsolatban jelenleg is folyik egy nyomozás.

A bizottság elnöki posztját betöltő KDNP-s Rubovszky György álláspontját sajnos nem lehetett megismerni, mert ő még az ülés zárttá nyilvánításakor megmondta, hogy a végén maximum tíz percet hajlandó a sajtóra szánni, majd amikor az ülés vége után mindenki a folyóson álló Székely László nyilatkozatára figyelt, feldúltan elviharzott a hátsó kijáraton át, kifogásolva, hogy vele a sajtó csak ne packázzon.

Székely Lászlót amúgy a Fidesz jelölte az ombudsmani posztra, de a biztos több, kormányhoz köthető lépéssel szemben is kritikát fogalmazott meg. Bírálta a kishantosi gazdaság felszántást, kétségesnek vélte, hogy a Kehi-nek van-e joga a norvég civil pénzek után kutakodni, legutóbb pedig épp a tűcsereprogram ellehetetlenítését tartotta az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek.