Angela Merkel és Vlagyimir Putyin négy órát beszélgettek négyszemközt a G20 birsbane-i csúcstalálkozóján. Tényleg kettesben töltöttek négy órát:
Nyelvi akadálya nem volt annak, hogy megértsék egymást.
Négy óra elég lehet a nézeteltérések tisztázására, gondolhatnánk. Ehhez képest
Németország eddig óvatos diplomáciát folytatott Oroszország ügyében. Erre minden oka megvolt:
Merkel most mégis azt mondta, hogy az EU nem hajolhat meg az orosz nyomás előtt:
„Máskülönben be kéne ismernünk, hogy túl gyengék vagyunk. Mielőtt bármit tennénk, azt kéne mondanunk, hogy erről előbb meg kell kérdeznünk Moszkvát. Negyven éven át ez volt, és én nem szeretnék visszatérni ehhez.”
Merkel szerint a mostani válság nem kizárólag Ukrajnáról szól, és nem is regionális jellegű. Oroszország befolyást próbál szerezni európai országok felett, mondta. És bár Merkel példaként Szerbiát, Bosznia szerbek uralta részét és Macedóniát említette, a történtekről beszámoló Guardiannak
Magyarország és Szlovákia jutott eszébe.
Ez pedig jelezheti azt is, hogy mi vár ránk. Magyarországra eddig Németország nemigen gyakorolt nyomást a geopolitikai kérdésekben. Viszonylag szótlanul tűrték Magyarország közeledését Oroszországhoz. Ez ügyben jellemzően csak az amerikaiak hangoztatták aggályaikat - Andre Goodfriend, a budapesti ügyvivőjük a beutazási botránnyal kapcsolatos sajtótájékoztatóin is rendszeresen beszélt Paks és a Déli Áramlat gázvezeték ügyéről is.
Most viszont Merkel szavai alapján Orbán Viktorral és kormányával szemben is fokozódhat a nyomás, hogy valljon végre színt.