Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség Vida Ildikó NAV-elnök feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének miatt.

André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: „azok a bizonyítékaink vannak, amiket megkapott a magyar kormány is”. Arra a kérdésre, hogy arra a két lapra gondol-e, amit átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, azt válaszolta, hogy „nem, az a két papírlap nem bizonyíték”.

Az, hogy egyeseket nem engednek be az USA-ba, annyit jelent, „úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt” – mondta. Az ügyvivő a kitiltási ügy konkrét érintettjeiről nem beszélt, de azt mondta: az az információ, amire a beutazási tilalmat alapozták, nem csak arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek a csalások ellen, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, az természetesen nem minősül korrupt cselekménynek.

Egy hete Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azt mondta: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. Mint mondta:

„Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani.”

Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke – aki maga vallotta be, hogy kitiltották az USA-ból – feljelentetést és 5 millió forintos keresetet nyújtott be André Goodfriend ellen. Futó Barnabás azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt jelentették föl az amerikai ügyvivőt, mert hivatalos személyi minőségében sértette meg a NAV elnökét. A Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt nyújtottak be keresetet. Vida ügyvédje közölte: konkrétan a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentés.

Arról, hogy Orbán felszólítása miért tűnt óriási blöffnek, itt írtunk hosszabban.

Jogi háttér

Keresztes Imre főügyész azt írta az MTI-nek: a büntető törvénykönyv szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. A rágalmazás bűncselekménye valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető, így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt”, illetve „korrupciós cselekményt követett el”, az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.

A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a btk. bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó terheltnek a valóság bizonyítására. A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz. A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítás megfogalmazója nem tartozik büntetőjogi felelősséggel. Ha a valóságbizonyítás sikertelen, bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.

A főügyész azt is írta, hogy ha a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem ún. magánvádas, hanem közvádas eljárásban kell vizsgálni. Mivel az ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a NAV elnökét érintette és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik.

A Központi Nyomozó Főügyészség rágalmazás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, ami így nem meghatározott személy ellen folyik, ezért jelenleg minden olyan nyomozati cselekmény elvégezhető, ami közvetlenül nem érint mentelmi joggal rendelkező személyt. A közlemény szerint, ha az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel, azt kizárólag azután lehetne az érintettel közölni, miután az arra jogosult szerv – a diplomatát küldő állam (tehát az USA) a saját hazai joga szerint eljárási rendben – a mentelmi jogát felfüggesztette.

Annak indokoltsága esetén, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő. A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást. Ha a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni.