Orbán nem írja le Oroszországot és kicsit kritizálta az ukrán gazdaságot

Óvatosságra intett Orbán Viktor miniszterelnök az oroszországi válság lehetséges következményeinek megítélését illetően. Csütörtök késő este Brüsszelben újságíróknak elmondta, az orosz devizatartalékok és az orosz katonai képességek rendkívül erősek, az orosz gazdaság újjászervezhető, Oroszország továbbra is komoly ország, amelyet megfelelő súlyán kell kezelni. Azért beszélt erről, mert Oroszország az olajár zuhanása miatt néhány hét alatt rendkívül rossz pénzügyi helyzetbe került, a rubel árfolyamgyengülését alig tudja kordában tartani a moszkvai kormányzat.

„Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással”

- mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra, ami

„komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is.”

Orbán Viktor az EU-országok állam- és kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozott. Elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok Orbán szerint nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért.

Ukrajnának a már korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdra, vagyis jelenleg összesen 32 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége - közölte Orbán. Utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség, mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll,

„ami felől ma semmi biztosat nem tudhatunk.”

Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy Ukrajnában dől el, visszatér-e az érdekszférák kora, vagy sikerül kiállni a nemzeti önrendelkezés mellett. Szerinte

„ha az ukránok többsége az oroszok vezette Eurázsiai Uniót választaná, azt senki nem vitatná Európában.”

Merkel elmondta, hogy az EU kész további pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának, de szeretnék az IMF-et is bevonni a programba. A Valutaalap viszont már hónapokkal ezelőtt nyilvánvalóvá tette, hogy csak akkor hajlandó kisegíteni az ukrán államot, ha a vezetők hajlanak az IMF által javasolt gazdasági reformok végrehajtására és a költségvetési megszorításra.

Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően - bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések - egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek.

„Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk. Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be.”

Közvetlenül az uniós csúcs előtt állapodtak meg abban az EU vezetői, hogy a későbbiekben megtiltanak minden befektetést az EU-s cégeknek az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten. Ezen kívül március 20-tól az EU-s zászló alatt úszó hajók sem köthetnek ki a Krímben, csak vészhelyzet esetén.

Juncker-csomag

A csúcstalálkozó egyik fő témájáról, az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomagról a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Ez Orbán szerint megkönnyebbülésre okot adó hír a közép-európaiak számára, de beismerte: várhatóan Magyarországnak is be kell majd adnia valamennyit a csomagba. Hogy mennyit, arról a miniszterelnök szerint még korai beszélni.

Orbán Viktor nagyon súlyos ügynek minősítette azt a kérdést, hogy szabad-e bármire - jelen esetben történetesen a növekedésösztönző csomag megvalósítására - hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől.

„Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz.”

(MTI. Index)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.