Sorra buknak Brüsszelben a magyar pénzek
2015 április 16., 05:09
Újabb bűnlajstrom került elő Brüsszeltől
"A bizottság ellenőrei arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy a program irányítási és kontrollrendszerének működésében súlyos hiányosság tapasztalható."
Ez a mondat is szerepel abban a brüsszeli határozatban, ami alapján részben leállították az EU-s támogatások kifizetését.
A fő kifogás az, hogy a pályázatokat elbírálók nem vették figyelembe a „gazdaságosság elvét”, vagyis rendszeresen átengedtek bőven túlárazott beruházásokat.
A határozat teljes szövegét már többen is megosztották csütörtök délelőtt a Facebookon, de azt nem sikerült megtalálni, hogy ki szivárogtatta ki először. Mivel bizottsági határozatról van szó, ezért lehet, hogy ez nem minősített irat, de az EU sajtószolgálata nem adta ki. A 10-én készült határozat létezéséről kedden már tudtunk mi is, közérdekű adatigényléssel a 444.hu is kikérte a dokumentumot az Európai Bizottságtól, de arra a megkeresésre még nem reagáltak.
A határozat indoklása bemutatja, hogy mi vezetett a gazdasági operatív program (GOP) három alrészének felfüggesztéséhez. Ezeken keresztül összesen 700 milliárd forintra jogosult Magyarország a 2007-13-as pénzügyi ciklusban, azonban a sajátos szabályozási rendszer miatt az ide jutó pénzt még 2015 végéig el lehet költeni.
A bizottsági felfüggesztés két dolgot jelent:
- A 700 milliárdból eddig elköltött összeg bizonyos százaléka után átalánybüntetést kell fizetni.
- Ameddig a magyar kormány érdemben nem javítja a pályáztatás színvonalát, konkrétan nem lép fel a csalásokkal szemben, addig ebből a keretből a maradék pénzt nem lehet lehívni.
Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkár szerdán jelentette be a bizottság határozatát. Azt is mondta, hogy a szocialista kormányok idején kezdődött, és a pénzköltés hatékonysága kedvéért nem módosított rendszerszintű hibák miatt jött a büntetés.
Csakhogy a bizottsági határozat szövege szerint egészen konkrét, az Orbán-kormányok idején elkövetett szabálytalanságok miatt határoztak a felfüggesztésről. Tavaly május 5. és 9. között ellenőrizték a bizottság auditorai a GOP-os pályázatokat, reprezentatív minta alapján, vagyis szúrópróbaszerűen.
Az ellenőrök túlárazott projekteket találtak, amelyek simán átmentek a magyar bírálókon. Néhány példát is felsorolnak.
Sokkal drágább tanulmányt írni haszonállatról mint háziállatról
Az egyik pályázatnál biohasznosulásról szóló vizsgálatra költöttek, és a pályázó 14,4 millió forintot költött fejenként és havonta fizetésre. Viszont ugyanebben a projektben egy nagyon hasonló kutatásért mások csak 625 ezret kaptak havonta. A magyar kormány védekezése szerint fontos különbség, hogy az olcsóbb tanulmány háziállatokról, míg a drágább haszonállatokról szólt. A bizottság a választ nem fogadta el, szerintük ekkora különbséget ez nem indokolhat.
Máskor azt találták, hogy ugyanarra a munkára volt akinek 190 ezer forintos fizetést számoltak el, de volt akinek 1,7 millió forintosat.
A bizottságnak feltűnt, hogy egy pályázó simán elszámolt 740 ezer eurót (222 millió forintot) egy ilyen gép megvásárlására:
A bizottság megnézte, mennyiért lehet ilyet venni, és arra jutottak, hogy legfeljebb a feléért, 320-390 ezer euró között van az ára.
Egy másik pályázó egy ilyen gépet számolt el 208 ezer euróért (62,4 millió forint).
A bizottság utánajárt, hogy mennyiért lehet ilyet venni, és arra jutottak, hogy 45 ezer euró az ára, vagyis több mint négy és félszer többet költöttek rá a pályázat szerint.
A magyar kormánynak volt esélye javítani
A bizottság a gyakorlatban már tavaly nyáron felfüggesztette ezeket a GOP-os kifizetéseket, csak eddig nem hivatalos felfüggesztés, hanem megszakítás volt az eljárás neve. Sem a júliusi, sem az októberi magyar kifizetési igényeket nem teljesítették, vagyis azóta a magyar állam saját pénzéből fizeti a pályázatokon győzteseket.
A magyar kormánynak azóta módjában állt volna javítani a pályázatok elbírálási rendszerén, de ehelyett Budapest megpróbálta kimagyarázni a hibákat (lásd haszonállat – háziállat érvelést), részben pedig azt mondták, hogy nem értenek egyet azzal, hogy rossz lenne a rendszer.
A magyar választ Brüsszel nem fogadta el, ez vezetett a mostani, immár hivatalos felfüggesztéshez.
Rosszabbat mondott be a Miniszterelnökség
A határozat szerint Magyarország az eddig kifizetett pályázatok értékének 2 százalékát lenne kész elfogadni büntetésként. A bizottság 5 százalékot javasolt. A Miniszterelnökség szerdai sajtótájékoztatóján viszont Csepreghy Nándor már 10 százalék várható büntetésről beszélt. Nem kizárt hogy azért, hogy később sikerként lehessen kommunikálni az 5 százalékot.
Ilyen esetekben a büntetést nem kötelező benyelni, bíróság elé is lehet vinni az ügyet, csak mire ott ítélet lenne, addigra lejárna a pályázati ciklus, és minden maradék pénz elveszne. Ezért a tagállamok és a bizottság peren kívül is megegyezhetnek abban, hogy hány százalék legyen a büntetés.
Jöhet az újabb büntetés
A bizottság és a magyar kormány között más programokról is megy hasonló vita. Novemberben KÖZOP-os, KEOP-os, TIOP-os, TÁMOP-os és egy ROP-os programot néztek át, ugyanígy, szúrópróbaszerűen. Annak a vizsgálatnak az eredményeit csütörtökön mutattuk be részletesen. Az a vizsgálat még néhány fázissal hátrébb tart, de könnyen lehet, hogy annak is felfüggesztés lesz a vége, ha a kormány az ottani felvetésekre sem reagál érdemben. Azokra a bizottsági kritikákra április utolsó hetében kellene elküldenie a kormánynak a válaszát.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.