Az emberiség történelmében eddig a legnagyobb feljegyzett napvihart 1859-ben észlelték. A Carrington-eseményként is ismert napvihar több tucat távírókezelőt csapott meg az áram. Ezt leszámítva a dolog inkább látványos volt, mint káros, mivel akkoriban a távíró volt a csúcstechnológia, amit egyáltalán veszélyeztethetett a mágneses vihar.

Ilyen méretű napkitörések a tudósok szerint nagyjából 150 éve történnek, vagyis egyre nagyobb az esély rá, hogy hamarosan érkezik

a nagy napvihar.

Márpedig ez most már sokkal komolyabb pusztítást okozhat. Már ha bármilyet okoz, ami nagyban függ attól, hogy a vihar mágnesessége milyen irányú: kis szerencsével egyáltalán nem érzünk majd belőle semmit. De ha pechünk van, és a mágnesessége olyan irányú, hogy könnyedén áthatol a Föld mágneses terén, akkor

akár kétezer milliárd dolláros károkat is okozhat,

teljes országok áramellátását megbénítva akár évekre is.

Viszonyításképp: 1989-ben egy kisebb napvihar sújtotta Quebecet, ahol több millió ember maradt 9 órán át áram nélkül, és csak ott hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett.

A kutatók az utóbbi évtizedekben egyre jobb eszközökkel figyelhetik a Napot, így egy, a Földet fenyegető napvihart egy-négy nappal is előrejelezhetnek - bár azt, hogy milyen irányú a mágnesessége, előre nem tudják megállapítani. Ez elméletben elég időt adhat a közműcégeknek az elektromos hálózat áramtalanítására, vagy legalább a hálózaton futó teljesítmény csökkentésére, hogy megakadályozzák a tömeges áramszünetet. (Via Science.Mic)