John Lukacs: Az ország régebbi a nemzetnél, nem csak attól függ, ki uralja

A világhírű amerikai történész Lukács János Albert néven született Budapesten egy progresszív katolikus orvos apa és egy polgári zsidó anya gyerekeként. Amikor Magyarország a németek oldalán belépett a második világháborúba, dezertált a hadseregből. Hiába volt katolikus, mint zsidót, deportálták volna, de kijátszotta a rendszert, és túlélte a bombázásokat is.

A szovjet megszállás miatt viszont az Egyesült Államokba emigrált, és amerikaiként lett világhírű, a XX. századra specializált történész. Választott hazájában, ahol a McCarthy-korszakban egyesek minden kelet-európait szovjet kémnek tartottak, láthatta, milyen az, amikor a hatalom nekiáll piszkálni minden gyanús bevándorlót.

Emiatt különösen érdekesnek ígérkezett John Lukacs hétfői előadása a Pázmányon, hátha kiderül, hogy mint kivándorló, mit gondol a magyar kormány idióta bevándorló-ellenes kampányáról, vagy általában a magyar politikáról.

John Lukacs előadása a Sophianumban 2013. május 21-én

Pláne azután volt erre nagy esély, hogy a professzor – aki a két évvel ezelőtti előadását az utolsó magyarországi látogatásának szánta – tavaly nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amiben figyelmeztette, hogy nem szabad az oroszok felé sündörögnie Magyarországnak, mert ebből hosszú időre végleges teher lehet. Orbán erre válaszolt, vagy hát inkább kioktatta (az egyébként jobboldali, reakciós) John Lukacsot, mondván: „Mi itthon már abban a jövőben élünk, amelyért Te még aggódsz odaát.” John Lukacs, miután tavaly a kormánytól megkapta a Széchenyi-nagydíjat, megismételte, hogy Magyarország történelmi és kulturális értelemben nem Kelet-, hanem Közép-Európához tartozik.

Most viszont – egyébként rá nagyon jellemzően – nem foglalkozott aktuálpolitikával. Egy Állam, nemzet, nép, ország című előadással készült, amiben végigvette a négy szó kialakulását és jelentését, elmesélte, hogy Magyarországon a polgár mást jelent, mint nyugaton, hogy mára – a népfelség idejére – a közvéleménynél a szentimentálisabb néphangulat lett a fontosabb. (Itt mondjuk volt egy aktuális kitekintés arról, hogy Oroszországban megjelenhetnek Putyin-ellenes újságok is, de ez az elnököt nem érdekli, mert ezeket senki sem olvassa.)

Az írásaihoz hasonlóan szerteágazó, körmondatokból álló előadásában elmondta, hogy Trianon hibás és rosszindulatú volt, de „visszafordíthatatlan”. Mégis kötelességünk támogatni a határon túli magyarokat, bár ők is és mi is egyre kevesebben vagyunk. De akárhogy is: ez most a mi országunk, és szerinte az államnál, a nemzetnél és a népnél is fontosabb az ország. Éreznünk kell a kultúráját és az értékeit, mert az ország régebbi a (faji jelentést is tartalmazó) nemzetnél, és nem csak attól függ, hogy ki uralja – mondta.

Fotó: Európa Könyvkiadó

Talán ez volt az egyetlen finom kitekintés az aktuális helyzetre, ha egyáltalán az volt, de mindegy is, hiszen a kb. 200 hallgató között egyetlen embert sem láttam a kormányból. (Bár Jeszenszky Géza volt MDF-es külügyminiszter ott volt, ő nem a kormány tagja.)

A 91 éves John Lukacs most megjelent könyvét, amiben a magyar nyelvű esszéit gyűjtötték össze, a miniszterelnöknek írt nyílt levél zárja.

Orbán válasza nem fért bele a könyvbe.

John Lukacs: Fél évszázad magyar írásai. Európa Kiadó, 2015. 392 oldal, 3690 ft.