Hajnal professzor 50 éve húzta meg azt a vonalat, ami visszamenőleg kettéosztotta Európát

2015 június 14., vasárnap 9:55
248
  • A Nyugat és a Szovjetunió a negyvenes években meghúzott egy vonalat, ami két politikai-gazdasági blokkra osztotta Európát.
  • Húsz évvel később viszont egy magyar származású brit demográfus húzott egy másik vonalat, ami kimutatta, hogy már jóval korábban ketté volt osztva a kontinens.
  • A hatalmas felfedezés a mai napig különféle spekulációk melegágya.
  • Az is lehet, hogy megmagyarázza, miért alakult ki a kapitalizmus.

A magyar származású John Hajnal (eredetileg: Hajnal-Kónyi) 1924-ben született a németorzsági Darmstadtban egy zsidó családba (tehát kb. annyira volt magyar, mint Bárány Róbert, az első osztrák Nobel-díjas). Ezért a család a nácik elől 1937-ben Londonba menekült. Hajnal 16 éves korában beiratkozott az oxfordi egyetemre, ahol 1943-ban végzett közgazdaságtanból, filozófiából és politikából, később pedig autodidaktaként akadémiai szinten megtanulta a matematikát.

A második világháború után dolgozott az ENSZ-nek demográfusként, és tanított a Princeton Egyetemen, majd visszatért Angliába, ahol az 1986-os nyugdíjazásáig dolgozott statisztikusként. A professzor 2008-ban, 84 évesen halt meg. Róla nevezték el a nagy felfedezését, amit 50 évvel ezelőtt publikált: a Hajnal-vonalat, ami Triesztet és Szentpétervárt köti össze, és demográfiai jellegzetességek alapján osztja ketté Európát.

Az egyszerűsített Hajnal-vonal a valóságban nem ilyen egyenes, kerülgeti a különböző nagyobb közép-európai régiókat

A vörössel húzott Hajnal-vonaltól nyugatra a nupcialitás, azaz a szülőképes (15-49) házas nők aránya alacsonyabb, mint attól keletre, kivéve a sötétkékkel leválasztott területeket (Dél-Olaszország, Dél-Portugália, Dél-Spanyolország és Finnország nyugati része). John Hajnal több évszázad házassági adatait elemezve arra jutott, hogy a vonaltól nyugatra az emberek valamikor a germánok keresztény hitre való áttérése (400-as évek) és az 1500-as évek közötti időtől kezdve a XX. század elejéig sokkal később házasodtak, mint keleten, és így az első gyerekük is később született. Ez pedig a mai napig meghatározhat majdnem mindent.

A kapitalizmus születése

A koraújkor óta nyugaton a házasságok aránya és így a termékenység viszonylag alacsony volt, és a nők egy jelentős kisebbsége házasodott későn vagy maradt hajadon, ráadásul a házastársak korban közel álltak egymáshoz. A vizsgált időszak végén jelentős számú nő ment először férjhez a harmincas vagy a negyvenes éveiben, és a felnőttek 10-20 százaléka sosem házasodott. Ehhez képest keleten – így Magyarországon is – korábban házasodtak, gyakrabban volt sok év a férj és a feleség között, és sokkal ritkábban fordult elő, hogy valaki nem alapított családot.

A történészek még most sem értenek egyet abban, hogy ez a kelet-nyugat felosztás miért alakult ki. Az viszont tény, hogy ennek óriási hatása volt az európai civilizáció fejlődésére.

Leginkább a kapitalizmus és az ipari forradalom kialakulásában lehetett nagy szerepe: a házasságkötési minták eltérése oda vezetett, hogy Nyugat-Európában létrejött egy főleg huszonévesekből álló mobilis, anyagilag önálló réteg, amit nem kötöttek le családfenntartási kötelezettségek. Főleg ők tették Nyugat-Európát a világ legfejlettebb részévé, mivel a házasságkötés előtti években tanulhattak, és önállóan megalapozhatták az egzisztenciájukat – ráadásul egy csomót fogyasztottak, tovább pörgetve a gazdaságot.

Ettől fellendült az urbanizáció, hiszen kialakult egy széles független réteg, aminek a tagjai vállalhattak olyan munkákat, amiket családosok nem, lehettek például szolgálók, nevelők vagy házvezetők. Amiatt pedig, hogy általánosan elfogadottá vált agglegénynek vagy aggszűznek lenni, könnyebben beilleszkedtek a társadalomba például a homoszexuálisok, vagy akik valamiért nem találtak maguknak társat.

Keleten viszont a fiatalok már akkor családot alapítottak, amikor erre még egymagukban nem voltak felkészülve, ez pedig befagyasztotta a gazdasági viszonyokat, és anyagilag mindenkit függővé tett a családtagoktól. (Nem csoda, hogy John Lukacs történész szerint a polgár szó a Hajnal-vonaltól épp egy kicsit keletre fekvő Magyarországon mást jelent, mint nyugatra.)

Minden út nyugatra vezet

Emmanuel Todd kortárs francia demográfus családok alapján felosztott Európa-térképe is igazolja a Hajnal-vonalat, persze ő is talált kivételeket:

európa hagyományos családi rendszerei

Sőt, Európa a Hajnal-vonal mentén egy csomó különböző, bár nyilván egymáshoz köthető adathalmaz alapján is megoszlik:

Hogy miért pont Nyugat-Európa tett szert ilyen versenyelőnyre, azt csak találgatják. Egyesek úgy gondolják, hogy Nyugat-Európa előretörése annak köszönhető, hogy itt főleg germán népek éltek. Lehetséges, bár ennek némileg ellentmond, hogy a kereszténységre való áttérésük előtt ezek a klánok leginkább úgy éltek, ahogy a Hajnal-vonaltól keletre található családok.

Niall Ferguson jobboldali történész a Civilizáció című könyvében azt írta, hogy az egésznek földrajzi, politikai, gazdasági és tudományos okai vannak, illetve a kereszténység is közrejátszott. Az utóbbi szerepe talán abban lehetett döntő, hogy lerombolta a klánokat, mivel az emberek kevésbé hajlottak arra, hogy a „sajátjaik” körében házasodjanak. Így az emberek egyre inkább megbíztak a családi körön kívül állókban is, remélve, hogy azok megszolgálják a bizalmat. Ettől nyitottabbá vált a társadalom, így a politika, a kereskedelem, a gazdaság, a kultúra, és a tudomány is gyorsabban tudott fejlődni.

A német Michael Mitterauer pedig a Miért Európa? című könyvében a gazdasági változásokat figyelve arra jutott, hogy a kereszténység mellett a majorsági rendszer vezethetett ide, az utóbbi ugyanis pont a kivételeknél (Dél-Olaszországban, Dél-Spanyolországban, Dél-Portugáliában és Írországban) alakult ki sokkal később, mint Nyugat-Európa többi részén.

A Hajnal-vonalnak bealkonyul

Az a nyugat-európai trend, hogy időben egyre kitolódott a családalapítás, csak a második világháború után torpant meg, azóta tovább emelkedett. Tavaly a nők az EU-ban átlagosan 28,7 évesen vállalták az első gyereküket. (Magyarország 27,7 évvel a középmezőnyben volt, itt az elmúlt években leggyakrabban a 20-as éveik második felében járó nők és a 30-as éveik elején járó férfiak házasodtak.)

Ebben persze benne van az is, hogy az emberek egyre tovább élnek, viszont ebből egyenesen következik az is, hogy a nyugati világ nagyon gyorsan el fog öregedni, és egyre aggasztóbb, hogy az ebből fakadó gazdasági, politikai és társadalmi problémákra még mindig nincs megoldás.

(via HBD Chick, Wikipedia, Podolin, KSH)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt