Napjában akár több tucatszor is találkozunk adatkezelési szabályzatokkal, irányelvekkel és jogi nyilatkozatokkal. Nemcsak netes cégek ezrei ajánlgatják, hogy olvassuk el, milyen adatokat és hogyan kezelnek, de vannak ilyen tájékoztatói bankoknak, iskoláknak és közlekedési társaságoknak is. A legtöbb cég, ami rögzít valamilyen személyes információt, készít adatkezelési szabályzatot is.
De nem olvassa őket senki.
Ez azért nagy baj, mert ezeken a dokumentumokon kívül nincs semmi, amiből megtudhatnánk, hogy mennyi személyes adatot gyűjt rólunk a Facebook, a Google, az Uber vagy akár az OTP meg a gimi, ahová jártunk. Vagy ahova a gyerek jár. Ezekben van benne az is, hogy milyen felhatalmazás alapján gyűjtik az adatainkat, meddig tárolják őket és hogy pontosan mit csinálnak velük.
Még akkor is, amikor le kell okézni egy ilyen szerződést, a többség csak az elejét futja át, vagy azt sem, és már klikkel is az Elfogadom melletti rubrikába.
A gond azonban nem – helyesebben: nem csak – a felhasználókkal van.
Az adatvédelmi szabályzatok többsége ugyanis hétköznapi halandó számára szinte teljesen érthetetlen. Fárasztó olvasni ezeket a szövegeket, úgy érezzük, minta a szemünk előtt összefolyó bekezdéseket tényleg csak azért fogalmazta volna meg egy csapat jogász, hogy minél kevesebbet értsünk belőlük.
Az érthetetlen adatkezelési irányelvek elleni harc jegyében társult a TIME magazin az angol nyelv egyszerűsítéséért küzdő Center for Plain Language-dzsel (kábé: Érthető Beszédért Központ). A szervezet szakértőit arra kérték, hogy értékeljék 7, az Egyesült Államokban működő nagy tech-cég adatkezelési szabályzatát, aszerint, hogy azok mennyire érthetőek. Ez lett a sorrend a legérthetőbbtől a legkevésbé érthetőig:
(A sorrend tehát nem azt mutatja, hogy mennyi személyes adatunkat használják ezek a cégek, hanem, hogy az adatvédelmi szabályzatukban mennyire közlik ezt érthetően a felhasználóikkal.)
A szakértőknek a Google szabályzata tetszett leginkább, egyszerű mondatokban, példákkal és érthetően magyaráz. Nagyjából ugyanez mondható el a Facebookról is.
A Twitter és a sharing-alapú személyszállítással foglalkozó Lyft viszont már a legtöbb értékelési szempont alapján elbukott, az ő szövegeiket az érthetetlen jogi nyelv dominálja. Olyan látszatot keltenek, mintha ezek a cégek nem is akarnák, hogy ügyfeleik elolvassák és meg is értsék a szabályzatukat.
A lista középső részén lévő LinkedIn, az Apple és az Uber pedig vegyesen teljesítettek, szabályzatíróiknak jobb és rosszabb pillanataik egyaránt voltak.
A szakértők szerint a Google adatvédelmi irányelve a hasonló dokumentumok etalonjának is tekinthető, és a szöveg magyar verzióján is látszik, hogy a cég munkatársai sok energiát fektettek a pontok érthetővé tételébe. Hasonlóan szemléletes a Facebook szabályzata is.
Érdekesebb viszont, hogy magyar olvasónak az Egyesült Államokban kicsit lehúzott Uber magyar nyelvű adatvédelmi nyilatkozata sem tűnik különösebben érthetetlennek, főleg az itthon megszokott államigazgatási, jogi és pénzügyi nyelv jól ismert termékeihez képest.
Ez azért van, mert az Egyesült Államokban évek óta nagy figyelem irányul a nyelv érthetőbbé tételére. 2010-ben elfogadtak erről egy törvényt is, ami ugyan csak az amerikai szövetségi kormány szerveire kötelező, a magáncégekre nem, de a jogszabály hatása nagyobb magánvállalatok nyelvhasználatán is érezhető.
Ha valaki megfelelően tud angolul, akkor még a Twitter irányelveit is jobban megérti, mint mondjuk az OTP Szép Kártya, az Erste Bank, az Indapass vagy BKK jegykiadó automatáinak adatkezelési szabályzatát. Persze az összehasonlítás nem teljesen fair, hiszen az OTP, az Erste és a BKK a Twitternél sokkal szélesebb körű szolgáltatásokat nyújt, így pedig az adatkezelési szabályai is bonyolultabbak, az viszont tény, hogy a magyar cégek valamiért erősen vonzódnak a szükségtelenül hosszú mondatokhoz és a rengeteg jogi hivatkozáshoz.
A 444 VILÁGOS?!? kampánya az érthetetlen adatkezelési szabályzatokkal is felveszi a harcot.
A pályázatokat szeptember 1-ig várjuk. A legszörnyűbb és legjobb magyar nyelvű szövegeket Gergely Vera és a 444 szerkesztősége választja ki és díjazza.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.