Jobb lenne, ha az iskolában később kezdődne az első óra

Az általános és középiskoláknak később kellene kezdeniük a napi tanítást, hogy a fiatalok eleget aludhassanak, és így fizikailag is jobban fejlődjenek, meg a tanulmányaikban is jobban boldoguljanak – az amerikai szövetségi Centers for Disease Control and Prevention (CDC, magyarul: Betegség Kontrol és Megelőzési Központok) most először javasolta ezt az oktatási ügyekért felelős döntéshozóknak. Egy éve az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is azt ajánlotta, hogy kezdjék később az iskolát, hogy a gyerekek ne csak 8,5, hanem 9,5 órát aludhassanak.

Mindkét szervezet évek óta azt hangoztatja a kutatásaik alapján, hogy jelentős kockázatai lehetnek az alváshiánynak, például könnyebben követheti elhízás vagy depresszió, de a közlekedési balesetek is gyakoribbak lehetnek, és a túl kevés alvás általában is rosszabb minőségűvé teheti az életet. Plusz, ahogy a CDC kutatója mondta:

„Mindenki jobban tanul, ha ébren van.”

A jelentés szerint Amerika több mint 40 államának közoktatásában legalább az iskolák 75 százalékában 8:30 előtt kezdődik az első óra. Ahhoz, hogy a fiatalok eleget aludjanak, persze az is kell, hogy otthon figyeljenek arra a szülők, hogy a gyerekük időben lefekszik-e, de központilag azt a legegyszerűbb befolyásolni, hogy legalább ne keljenek túl korán.

iskola ébredés reggel korán kelés

Szintén a később kelés melletti érv a Minnesotai Egyetem kísérlete, aminek az eredményét áprilisban jelentették be: a kutatók nyolc minnesotai, coloradói és wyomingi középiskola több mint 9000 diákját vizsgálta, és arra jutottak, hogy a későbbi kezdésnek hála többen jártak be, jobbak lettek a dolgozatok, és javultak a jegyek matematikából, angolból, reáltudományokból és társadalmi tanulmányokból. Sőt, kevesebb volt a fáradt diák, a kábítószerezés és a depresszió is, de volt, ahol még az autóbalesetek száma is drámaian visszaesett.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha az alvás ennyire fontos, akkor miért nem fekszenek le a tinédzserek korábban? Hát azért, mert a tinédzserek szervezete másképp működik, mint az időseké másmilyen a biológiai órájuk (azaz a cirkadián ritmusuk, ami ellenőrzi a szervezet válaszait az ingerekre, és meghatározza, mikor van ideje aludni), és általában nehezebben alszanak el este. És miközben a tinédzserek később fekszenek le, az óráik gyakran egyre korábban kezdődnek, ahogy idősödnek, például a 0. órákban tartott fakultációknak hála.

A Brown Egyetem 1998-as felmérésében tizedikeseket figyeltek meg, akiknek az előző évinél egy órával előrébb, 7:20-ra hozták előre az iskolakezdést. Ennek ellenére a diákok ugyanakkor feküdtek le, mint az előző évben, átlagosan 22:40-kor. Az eredmény: a diákok több mint fele 7 órát sem aludt, ami már kevesebb az ajánlottnál, és egy csomóan „kórosan álmosak” voltak az iskolában.

De ha ennyi érv szól a későbbi iskolakezdés mellett, akkor miért nem mennek bele? Ennek több oka van. Egyrészt az iskolakezdést gyakran a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez igazítják, és az iskoláknak gyakran nincs elég erejük ahhoz, hogy ezt módosíttassák. Másrészt a szülők sem nagyon akarnak változást, mert vagy azt szeretnék, hogy az idősebb gyerekeik menjenek haza korán vigyázni a kisebbekre, vagy egyszerűen a délutáni programok (zeneoktatás, edzések) kezdődnek túl korán. (The Atlantic)