Nem az a gond, hogy jönnek a menekültek, hanem, hogy a kormányok kapkodnak és hisztériáznak, írja Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az Indexen is megjelent cikkében. A a biztos azt írja, hogy jelenleg inkább a politikai válság okoz problémákat, semmint a menekültek nagy száma.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint január óta kicsit több, mint 430 ezer menedékkérelmet adtak le az európai uniós tagállamokban. 40 százalékukat Németország vette föl, a többi negyedét pedig Magyarország.

A maradék 26 tagállamra így összesen 180 ezer kérelem jutott, ami egyáltalán nem kezelhetetlenül sok.

Ehhez képest Hollandia, Dánia, Lengyelország, Szlovákia és más EU-tagállamok vezetői inkább azon dolgoznak, hogyan tudnák gyengíteni a menekültellátó intézményeiket, hogy kevésbé legyenek vonzó célpont, vagy hogyan tudnák rábírni a bevándorlókat, hogy kerüljék el az adott országot.

Gond az is, hogy az EU eddigi menekültügyi rendszere gyakorlatilag működésképtelenné vált a hatalmas teher alatt. Az úgynevezett dublini rendszer ugyanis egyenlőtlenül osztja el a terheket a tagállamok között, a legtöbb kötelezettséget a határállamokra, Magyarországra, Olaszországra, Máltára, Spanyolországra, Bulgáriára és Görögországra osztja. Ha a rendszer megfelelően működne, tulajdonképpen egyedül ezeknek az államoknak kellene megbirkózniuk a bevándorlókkal. A dublini egyezmények ugyanis megengedik, hogy az EU belsejében lévő tagállamok visszaküldhessék a hozzájuk érkező bevándorlókat abba a tagállamba, amelyik beengedte őket az EU-ba.

Ezt a rendelkezést egy ideje egyáltalán nem alkalmazzák, a németek pedig be is jelentették, hogy felfüggesztik a szabályt, és szíriaiakat nem küldenek vissza.

Éppen ezért az Európa Tanács emberi jogi biztosa azt mondja, hogy új rendszer kell, Dublin mehet a kukába.

Az új, közös EU-s menekültügyi rendszer építése előtt azonban több tagállam keresztbe fekszik, mert kevesebb EU-s hatáskört akarnak. A biztos egyedül a németeket dicséri, mert szerinte Berlinben már látják, hogy a helyzetet csak együtt lehet kezelni.

A biztos azt tanácsolja az EU-tagállamoknak, hogy mindenkinek adják meg a nemzetközi védelmet, akit ez megillet, és igazságosan osszák el egymás között az ebből eredő terheket.