Barlangászok két évvel ezelőtt tanácsolták tudósoknak, hogy nézzenek körül egy dél-afrikai helyszínen, a Rising Star (magyarul: Felkelő Csillag) barlangban, a felszín alatt 40 méterrel. Egy csapat tudós ezt meg is tette, és egy mészkőfal mögött rengeteg csontot találtak.

A nagy, sötét kamrában, úgy 15 egyed nagyjából 1500 csontdarabját találták meg. Azt egyelőre nem tudni, hány évesek a csontok, de a National Geographic által finanszírozott projekt vezetői szerint az ember egy ősi, eddig ismeretlen rokonához tartoznak, amit el is neveztek Homo naledinek. A naledi a helyi sesotho nyelven azt jelenti, hogy csillag.

A felfedezők szerint a Homo naledi kb. 2,5-2,8 millió évvel ezelőtt élt, kb. 50 kilométerrel északnyugatra a mai Johannesburgtól. Hosszú lábú, hosszúkás fejű és nyurga volt, és egyszerre rendelkezett Australopithecus- és emberszerű tulajdonságokkal – állítja a friss felfedezésről 60 tudós Lee R. Berger amerikai paleoantropológus vezetésével.

Az öreg

A Homo naledi úgy 45 kilós és nagyjából 1,5 méter magas lehetett – a nőstények egy kicsit alacsonyabbak – , az agya kb. akkora volt, mint egy gorilláé (azaz mint egy narancs), és a fogai kicsik és egyszerűek voltak. (Hogy mit ehettek az előemberek, arról itt írtunk.)

A mellkasa primitív, majomszerű volt, de a kezei fejlettebbek, az alakjuk jól illeszkedett az eszközhasználathoz. A lába és a bokája alkalmas volt a felegyenesedve járáshoz, de a lábujjai be voltak görbülve, mint azoké az emberszabásúaké, akik sok időt töltöttek a fákon. Megpróbálták rekonstruálni, hogyan nézhetett ki:

A Rising Star barlangban többnyire csecsemők, fiatalkorúak és nagyon idős egyedek maradványait találták meg, de a helyszínen még mindig több ezer csontdarab hever a földön finom porral borítva. Hogy mit kerestek ott a megtalált egyedek, nehéz megállapítani, mert a barlangnak az a része nagyon nehezen megközelíthető. Felmerült, hogy ottragadhattak, vagy víz öntötte el a járatot, és megfulladtak, de Bergerék szerint a hely egy ősi kripta lehetett, és direkt, rituálisan vihették oda a halottakat.

Sajnos semmilyen más állat maradványait nem találták meg ott, amiből kikövetkeztethetnék, hogy mikoriak a csontok. Hogy ez kiderüljön, egyes leleteket szénizotópos kormeghatározásnak fognak alávetni, ami viszont tönkre fogja tenni a csontokat, ezért előtte a lehető legalaposabban át akarják azokat tanulmányozni.

Nincs új a faj alatt

Mint minden felfedezésnél, most is előjött az ún. lumpers vs. splitters vita, ami arról szól, hogy vajon a felfedezés új fajról vagy csak egy már ismert faj alfajáról szól. A vitában lumper az a tudós, aki szerint a különbségeknél fontosabbak a hasonlóságok, és inkább az alfaj meghatározást preferálja, míg a splitter az, aki szerint ha egyes kulcsfontosságú tulajdonságok különböznek, akkor már új kategóriáról, azaz például a mostani esetben új fajról beszélhetünk.

Több kutató kétségbe vonja a nagy felfedezést, szerintük az eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy tényleg új fajról van-e szó. Szerintük ez az elmélet csak a médiafelhajtásért van, ahogy az is, hogy a barlang a felfedezők szerint egy temetkezési hely lehet. A kritikusok úgy látják, hogy a csontok feltűnően hasonlítanak a modern ember 1,5 millió évvel ezelőtt élt előfutára, a korai Homo erectus maradványaira.

• William Jungers New York-i antropológus szerint ha a maradványok kb. kétmillió évesek, akkor egy korai Homo erectusról, ha viszont sokkal fiatalabbak, akkor egy elszigetelten élő alfajról lehet szó, magyarul a mostani felfedezés inkább érdekesség, és egyelőre nem rengette meg az őseinkről alkotott képet.
• Christoph Zollikofer zürichi antropológus szerint a Homo naledi legtöbb tulajdonsága primitívebb fajoknál is felfedezhető, így nem nagyon nevezhető új fajnak.
• Tim White, a kaliforniai Berkeley Egyetem antropológusa még szigorúbb: szerinte minden, amit eddig tudunk, arra enged következtetni, hogy primitív Homo erectus egyedekről van szó, és azt a fajt már az 1800-as években felfedezték.

Az viszont többek szerint is elfogadható magyarázat, hogy mivel nehezen megközelíthető a hely, a csecsemők és idősek csak úgy kerülhettek oda, hogy valakik odavitték őket, tehát tényleg lehet, hogy a barlang egy kezdetleges kripta volt. Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum tudósa azt mondta:

„Ha szándékos temetkezésről beszélünk, akkor azt állítjuk, hogy olyan lények, amiknek az agyuk akkora, mint a gorilláké, mélyen bemásztak egy sötét barlangba, hogy egy szűk résen át holttesteket helyezzenek el egy kamrában. Ez rendkívül összetett viselkedés ahhoz képest, amit egy nagyon primitív emberszabásútól elvárnánk.”

(Guardian, New York Times)