Lázár: A szerbek naponta 80 migránst vesznek vissza
2015 szeptember 10., 12:54
A kormány terve ellenére szeptember 15. után is átjáróház marad Magyarország
A kormány kihátrált a múlt héten még büszkén hirdetett bevándorlásügyi újításai mögül.
Pedig korábban úgy beszéltek a szeptember 15. után felállítandó déli tranzitzónákról, hogy azokkal véglegesen megoldják a válságot.
Az egész azzal kezdődött, hogy a múlt héten a parlament módosított egy rakás törvényt, ezzel lehetővé tette, hogy a kormány szeptember 15-én kihirdesse a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és azt, hogy Szerbia felé nyitott, de Magyarország felé zárt tranzitzónákat hozzon létre a déli hatáson.
Kormánypolitikusok szerint ezekből a zónákból néhány óra alatt visszafordíthatták volna a migránsokat a biztonságos harmadik országnak minősített Szerbiába.
De nem így lesz
Lázár János azonban csütörtöki sajtótájékoztatóján már egy ettől teljesen különböző megoldást vázolt fel. Eszerint ugyan kedden valóban kihirdetik a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, de Magyarország felé zárt és Szerbia felé nyitott tranzitzónák nem lesznek.
Lesz helyettük egy csomó rendőr a déli határon, akik a kerítést és a drótakadályt őrzik majd, és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) irodákat állít fel a határátkelőknél, ahol a migránsok már a belépésük pillanatában be tudják adni a menedékkérelmüket.
Szeptember 15. után ezeket a kérelmeket gyorsított eljárásban, 12-14 napos határidőkkel bírálják majd el a hatóságok. Ebben a 12-14 napban a menekültstátuszt kérelmezők ellátást, szállást és jogi védelmet kapnak Magyarországtól. Lázár szerint azonban a kérelmezők nem feltétlenül a déli határon fogják kivárni az elbírálást, hanem a már meglévő, nyitott menekülttáborokba is vihetik őket, például Debrecenbe, Bicskére vagy Vámosszabadiba. Vagy épülő körmendibe.
Viszont mivel ezek a táborok nyíltak, és Lázár szerint a menedékkérőket a kérelmük elbírálása alatt szeptember 15. után sem fogják korlátozni a magyar hatóságok, a helyzet várhatóan alig változik majd.
Jelenleg ugyanis migránsok többsége a kérelem beadása és a regisztráció után nem megy a kijelölt táborba, hanem szétszéled az országban, és próbál tovább menni nyugat felé. Ez szeptember 15. után is pontosan így lesz, annyi lesz csak a különbség, hogy keddtől egy rövidített eljárási határidőt nem fognak kivárni Magyarországon a menedékkérők, míg korábban egy hosszabb, hatvan napos határidőt nem vártak ki itt.
A sor vége már Szerbia
A legnagyobb újdonságot Lázár bejelentésében a határra helyezett BÁH-irodák jelentik. Ezek ugyanis nagyon lelassíthatják a belépést Magyarországra. Az ország területére migráns szeptember 15. után csak akkor léphet, ha a BÁH-irodában beadta a menekültkérelmét és regisztrált, ez azonban nem megy olyan gyorsan.
Várhatóan komoly sorok torlódnak majd föl egy-egy ilyen határátkelőnél, de mivel a BÁH közvetlenül a határon vár, a sorok jó része már a szerb oldalon lesz. Itt viszont a magyar hatóságoknak nem kötelessége gondoskodni a várakozókról, bár Lázár nem zárta ki, hogy a Magyar Vöröskereszt segít majd ebben a szerbeknek.
És hogy a várakozók miért nem fogják megtámadni a kerítést, és átvágni a zöldhatáron?
Erre kellenek a rendőrök, és esetleg a honvédség.
Lázár szerint lényegében rendőrsorfal áll majd a kerítés magyar oldalán, akik a határzárhoz érkező migránsokat a határátkelők felé terelik majd, és megakadályozzák, hogy átmásszanak a kerítésen vagy megrongálják azt.
Szeptember 15. után ha valaki átmászik a határzáron vagy megrongálja a drótot, bűncselekményt követ el, így pedig akár börtönbüntetés is kiszabható rá. Persze ez nonszensz, hiszen a magyar büntetés-végrehajtási intézményekben most sincs elég hely, a kerítésen átmászó migránsból pedig iszonyatosan sok is lehet. Az illegális határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítása csak abban szolgálja a kormány céljait, hogy aki bűncselekményt követ el Magyarországon, azt Magyarországnak már nem kell befogadnia.
De Szerbiába sem küldhetjük vissza ezeket az embereket, ez ennél sokkal bonyolultabb.
Hogy ez működik-e, az a szerbeken múlik
Amiről az utóbbi napokban szinte minden magyar politikus elfelejtett beszélni, az az, hogy Szerbiába nem lehet annyival visszaküldeni az embereket, hogy „Hátra arc! Az ott Szerbia, menjetek!”. A szerb hatóságoknak fogadnia is kell a visszatérőket. Ráadásul Magyarország már nyáron jelezte Németországnak és Ausztriának, hogy túlterheltség miatt nem tudja visszafogadni az ide visszaküldött migránsokat, ezzel pedig Budapest precedenst teremtett. Szerbia könnyen követhet ebben bennünket.
Budapest és Belgrád között nagyon komoly diplomáciai egyeztetés zajlik, Pintér Sándor például csütörtökön tárgyalt a szerb belügyminiszterrel, és megállapodtak, hogy Szerbia naponta maximum 80 embert vesz vissza szeptember 15. után. Ez a naponta több ezer érkezőhöz viszonyítva nagyon kevés, ahhoz képest viszont komoly eredmény, hogy Szerbiának ez sem lenne kötelessége.
Ez lett volna a határmenti tranzitzónák egyik fő buktatója is: ha naponta több ezren érkeznek, de a szerbek naponta csak 80 főt vesznek vissza, akkor
alig egy hét alatt tízezrek torlódtak volna föl a zónákban.
A magyar hatóságoknak pedig kifejezetten nehéz lett volna ilyen nagy táborokban rendet tartani, a hatalmas embertömeg ellátásáról nem is beszélve.
A várakozók mellett pedig a menekültkérelmeket elbíráló bíróságokra is iszonyatos teher nehezedett volna.
Magától gondolkodott a kormány vagy kényszerítették?
Ehhez képest különösen furcsa, hogy miért állt bele ennyi fideszes politikus a tranzitzónák védelmébe, és hogy mi történhetett, ami miatt végül meggondolták magukat. Két héttel ezelőtt Gulyás Gergely jelentette be, hogy a Fidesz tranzitzónákat akar a déli határra, később pedig több újságban is egyszerre jelentek meg a tranzitzónák hatékonyságát magasztaló kormányzati háttér-információk. Utóbbi arra utal, hogy a kormánypolitikusok előre eltervezett módon és összehangoltan szivárogtattak a háttérbeszélgetéseiken.
Ezekből a cikkekből kiderült az is, hogyan akarta kikerülni a tranzitzónákkal a zárt menekülttáborok EU-s tilalmát. Az EU-ban szinte minden menekülttábor nyílt, azaz a lakói ki-be járkálhatnak, el is mehetnek, ha akarnak. Ilyenek a magyar táborok is, 2012-ben pont uniós nyomásra kellett kinyitni őket.
A tranzitzónák viszont zártak lettek volna, korlátozták volna a migránsok szabad mozgását. A kiszivárgott infók szerint a kormányban viszont úgy képzelték, hogy ezek a tranzitzónák nem minősültek volna magyar területnek, a senki földjén pedig lehettek volna zárt táborok.
A strasbourgi bíróságnak azonban van erről egy ítélete. 1997-ben hozták, és elmarasztalták benne Franciaországot, amiért Párizs hasonló zónát alakított ki az Orly repólőtéren.
A gyors kormányzati szemléletváltást Lázár János sem indokolta meg bővebben, annyit mondott, hogy Gulyás Gergely azért beszélhetett korábban határmenti zónákról, mert nem tagja a kormánynak. Két lehetőség adódik, ami változtatásra ösztönözhette a kormányt: a zárt táborokkal szembeni EU-s nyomás, illetve annak felismerése, hogy Magyarország valószínűleg nem bírt volna a tranzitzónákban ekkora tömeggel, sem rendfenntartásban, sem az emberek megfelelő ellátásában.
(A cikk elkészítésében közreműködött Horváth Bence.)